Indul a szerb nagyprivatizáció

Szerbia reményei szerint a privatizációs bevételek jövőre meghaladhatják az egymilliárd eurót. A pénz nagy része a Beopetrol olajipari vállalat, a dohánygyárak, illetve a legnagyobb mobiltelefon-szolgáltató, a Mobtel állami részvénypakettjének eladásából folyik majd be - véli Alekszandar Vlahovics privatizációs miniszter. A kormány azt tervezi, hogy jövőre 1500 kis- és közepes vállalatot árverés, 40 nagyobb céget pedig versenypályáztatás útján értékesít. Emellett közel 300 vállalat kisebbségi részvénycsomagját is eladásra kínálja majd.

A külföldi befektetők becsalogatásának elősegítésére 2003-ban Belgrád egy sor fontos jogszabály megalkotását tervezi. A parlament várhatóan elfogadja majd a csődtörvényt, a vállalatok működését és központi nyilvántartását szabályozó törvényt, a vállalati garanciaalap létrehozásáról rendelkező jogszabályt, illetve a tavaly megszületett privatizációs törvény módosítását.

Pallos András, az ITDH belgrádi irodavezetője ezzel együtt éppen a szabályozatlanságot tartja a szerbiai befektetéseket tervező vállalatok számára legsúlyosabb kockázati tényezők egyikének. A vállalatok széles körben elterjedt ún. társadalmi tulajdoni jellege - ami gyakorlatilag egy állami dominanciájú vegyes tulajdonformát jelent - ráadásul átláthatatlanná teszi a valós tulajdoni viszonyokat.

A politikai jellegű bizonytalanságokról szólva Pallos arra utalt, hogy például a Beopetrol privatizációja már többször is a célegyenesbe érkezett, ám végül mégis lefújták; a 2003-as értékesítés tehát a kormányzati szintű fogadkozások ellenére ezúttal sem vehető biztosra. A szerbiai makrogazdasági környezet további óvatosságra inti a befektetőket, ám az ITDH úgy véli: az elérhető nyereség arányos a kockázattal. Az ITDH szerint magyar vállalatok - illetve multinacionális cégek magyarországi részlegei - elsősorban a távközlés, a pénzügyi szolgáltatások, az olaj-, energia-, vegy-, papír- és élelmiszeripar területén kapcsolódhatnak be sikerrel a szerbiai privatizációba.

A Szerbiában akvizíciót tervező cégek számára komoly segítséget nyújthat az Eximbank tulajdonában lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt., amely vállalatonként 30-300 millió forintos befektetéssel a vételi ügyletekben legfeljebb 50 százalékos társfinanszírozást nyújthat. A társaság célja, hogy közreműködésével a magyar tulajdoni hányad a megvásárolt külföldi cégekben elérje a 10-50 százalékot. A vételi ügylet sikeres lebonyolítása után az Eximbank közvetlenül is a tulajdonosi pozícióba került magyar cég segítségére lehet: ha a vállalat külföldön nem jut megfelelő hitelhez - Szerbiában ez felettébb valószínű -, akkor a pénzintézet forgóeszközhitelt nyújthat.

Váradi Zoltán, a Corvinus vezérigazgatójának tapasztalatai szerint a magyar cégek még alig érdeklődnek a jugoszláviai befektetések iránt. Pedig összesen hárommilliárd forintos befektetési keretéből a Corvinus akár 600-800 millió forintot is hajlandó lenne Szerbiában lekötni.

A visszafogott érdeklődést a lapunk által megkérdezett cégek - köztük a Matáv - képviselőinek többsége a konkrétumok hiányával magyarázza. Csodó Tibor, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint a gabonafeldolgozóknak érdemes odafigyelni az azonos területen dolgozó szerbiai vállalkozások, elsősorban a bácskaiak privatizációjára. Nem zárja ki a cégvásárlást Farkas Imre, a Zalahús Rt. elnök-vezérigazgatója sem, de ez csak akkor jöhet szóba, ha úgy látják, hogy a speciális magyar termékekre növekvő mértékben szükség lesz, és az alapanyag miatt is jobban megéri ott gyártani.

Bár piaci körökben felvetették a nagy magyar vegyipari társaságok szerbiai privatizációban történő részvételét, az érintettek egyelőre nem kommentálták a hírt. Csak Fehér Erzsébet, a Pannonplast vezérigazgatója árult el annyit nyilatkozatában, hogy Szerbiában egyelőre nincs olyan társaság, amely a cég profiljába illene és megfelelő minőségen termelne. A Mol továbbra is fenntartja a Beopetrol iránti érdeklődését, és figyeli a vállalat működését.

A kelet-közép-európai terjeszkedést üzleti stratégiájában kiemelten kezeli az egyik legnagyobb hazai építőipari vállalat, a KÉSZ Kft. A társaság már Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában is alapított céget. Árvai István kommunikációs igazgató elmondta, érdeklődnek a szerb piac iránt is. Első lépésként ottani cégekkel igyekeznek kapcsolatokat kialakítani, s konzorciumban, illetve alvállalkozói konstrukcióban akarnak majd velük pályázatokon indulni. Az igazgató szerint a későbbiekben elképzelhető a szerbiai cégvásárlás is.

Bár a Danubius Rt. stratégiájában nem szerepel a szerbiai terjeszkedés, ám figyelik az ottani lehetőségeket is, s ha valami jó üzleti lehetőséget találnak, akkor nem kizárt, hogy részt vesznek a hotelprivatizációban - közölte Deák Imre, a szállodatársaság általános vezérigazgató-helyettese. A Pannonia Hotels Rt. egyelőre a már beindított külföldi szállodanyitásokra összpontosít.