Kevesebb a fúzió világszerte
November végéig az idén világszerte 996 milliárd dollár értékben kötöttek felvásárlásokról, illetve fúziókról szóló megállapodásokat, ez 47 százalékos visszaesés a múlt évhez képest. Az ügyletek számát tekintve tavalyhoz képest 24 százalékos a lemaradás. Az idei, valamivel több mint 17,4 ezer ügylet hétéves mélypontot jelez, amely az elmúlt öt esztendőben tapasztalt folyamatos csökkenés eredménye. Magyarország - a kelet-közép-európai régió államainak többségétől eltérően - mára vesztett vonzerejéből. Ezzel együtt azonban a térségben listavezető a felvásárlások tekintetében, elsősorban a Richter Gedeon lengyel leányvállalatának megszerzése által. A Pannon GSM eladása révén magyar az év legnagyobb felvásárlása is.
Minden előzetes reményekkel ellentétben jelenleg sem látható még semmi jele annak, hogy ez a lefelé tartó világtrend megfékeződik - fogalmaz a KPMG tanulmányában Stephen Barrett, a cég pénzügyi tanácsadó részlegének elnöke. Mindazonáltal bízik abban, hogy legkésőbb a jövő év közepére elérhető lesz a mélypont, és a harmadik negyed már újbóli növekedést hoz.
Tapasztalatuk szerint optimizmusra ad okot, hogy a magántőke-befektetések részaránya az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a felvásárlások és fúziók körében, elérve az idén a hat százalékot. A bizalmukat táplálja az is, hogy a gazdasági nehézségek miatt egyre több cég dönt a melléktevékenységek leválasztása mellett. A KPMG adatai szerint az Európában tapasztalt 40 százalékos viszszaesés még viszonylag kedvezőnek mondható az ötven százalék feletti esést jelentő amerikai és ázsiai piacokhoz képest.
Kelet-Közép-Európa tizenhét állama szintén néhány százalékos gyengülést észlelt az év első feléhez képest, jóllehet éves szinten még növekedés mutatkozik. A legmarkánsabb bővülés a gépgyártás és a bányászat területén volt tapasztalható. Másfél milliárd dolláros költés nyomán az osztrák cégek bizonyultak a legaktívabbaknak, őket a 890 millió dollárt invesztáló norvégok és az ehhez hasonló nagyságrendű befektetésekkel érkező svájci, brit és német társaságok követik. A térségbe érkező tőkén belül a felvásárlások és a fúziók igen komoly arányt képviselnek, amit jól mutat az is, hogy a privatizációs folyamatokhoz kötődve 2000-ben még a 14 milliárd dollárt közelítette a befektetések összértéke, míg a tavalyi eredmény ennek csak harmada volt, ez adhatott alapot az idén az ismételt növekedéshez.
A régió első számú célpontja Csehország, ide 1,6 milliárd dollár érkezett ilyen céllal az idén, ami a tavalyi érték megduplázását jelenti. Lengyelország az ügyletek számában listavezető, az ottani 73 kontraktus mögött Magyarország a második helyen áll 60 ügylettel.
A külföldi működőtőke beáramlásának mértéke világszerte visszaesett, amely a német gazdaságra fokozottan érvényes - magyarázza az ügyletek mértékének viszonylagos csökkenését a KPMG tanulmányában Simonyi Tamás, a magyar iroda cégtársa. Nézete szerint ezt csak tetézi, hogy a gyorsan növekvő ázsiai gazdaságok az utóbbi időben még inkább kiélezték a versenyt. Úgy látja azonban, hogy Magyarország elsősorban belpiaci következményeknek tulajdoníthatja, hogy ez évben már nem ide érkezett a legtöbb külföldi működőtőke. A fő ok ugyanis, hogy a lengyel és a cseh gazdasággal ellentétben itt már érdemben lezárult a privatizáció. Ráadásul a bérek is igen komoly mértékben emelkedtek az utóbbi időben, ami pedig gyakran nem haladt párhuzamosan a termelékenység javulásával.
Kedvező tendencia viszont Simonyi Tamás szerint, hogy egyre több multi választja telephelyéül Magyarországot, egyre nagyobb számban választanak magyar illetőségű vezetőket a helyi irodák vezetésére, és mind több magyar cég vállalkozik határon túli befektetésekre, terjeszkedésre.


