Szárnyal a műkincspiac
Nem volt meglepő a Gulácsy-festmény kiemelkedő szereplése, hiszen a legendás festő életművéből mindössze 5-6 fontos kép van magántulajdonban, és a gyűjtők régóta várták, mikor bukkan fel a piacon ezek egyike - válaszolta érdeklődésünkre Törő István, az új aukciós rekordot felállító Mű-Terem Galéria társtulajdonosa. Gulácsy Lajos Régi instrumentumon játszó hölgy című képe a 28 milliós kikiáltási árról 95 millióra kúszott fel a hétfői árverésen, ezzel megdöntve a Kieselbach Galéria pénteki aukcióján egy másik Gulácsy-alkotás által felállított 80 milliós csúcsot.
A galériatulajdonosok összességében is elégedettek az idei esztendővel. Mint Törő István mondja, a hazai műkincspiac soha nem volt ilyen erős, mint most. Annak ellenére nő a műkincsekbe áramló összeg nagysága, hogy a téli szezonban az erős forint miatt gyakorlatilag egyáltalán nem voltak jelen a magyar piacon a korábban a forgalom 30-40 százalékát kitevő külföldi vásárlók. Ezzel szemben a hazai nagypolgárság immár tömegesen jelenik meg műgyűjtőként, egyre többen érzik úgy, hogy reprezentációs és kulturális igényeik nívós festmények és műtárgyak birtoklását teszik szükségessé. Kieselbach Tamás is úgy véli: óriási sikerrel zárultak a karácsonyi aukciók, látszik, hogy a hazai műkincspiac folyamatosan fejlődik, és erre a jövőben is számítani lehet.
A Kieselbach Galéria tulajdonosa szerint ugyanakkor a hazai árak még mindig nevetségesen alacsonyak a nemzetközi viszonylatban megszokottakhoz képest. A piac egészének volumene még a magyar gazdaság lehetőségeihez viszonyítva is nagyon csekély: éves szinten mindössze néhány milliárd forintos az aukciós forgalom. Jelentős bővülésre és áremelkedésekre lehet tehát számítani az elkövetkező években, ahogy az ország fejlődése ehhez fokozatosan megteremti az alapot - tette hozzá Kieselbach Tamás.
Az árak nemzetközi szinten alacsony voltát mi sem jelzi jobban, mint hogy a Sotheby's az idén ősszel 18,7 millió dollárért (több mint 4,6 milliárd forintért) adta el Claude Monet Tavirózsák sorozatának egy darabját, és ez az ár alig több mint fele volt a sorozat egy másik darabjáért 1998-ban fizetett öszszegnek. Ha a nemzetközi porondon legtöbbre tartott művészeket nem számítjuk, akkor is van még behoznivalója a magyarországi áraknak: a főként svájci gyűjtők körében keresett Ferdinand Hodler egy képe például nemrég 3,1 millió svájci frankért (mintegy 480 millió forintért) kelt el Zürichben.
Elemzők úgy vélik: a hazai befektetések volumenének mindössze 2-3, esetleg 5 százaléka áramlik a műkincspiacra. Ezen forgalom mintegy 80 százalékát az aukciósházak realizálják, itt talál gazdára a festmények, grafikák, műtárgyak nagy része, ráadásul éppen a legértékesebb darabok. Ez a helyzet csak a kortárs műalkotások esetében más, ezek ugyanis jellemzően galériákban cserélnek gazdát.
Az aukciósházak számára most az a kérdés, mely festmény lépheti át a százmillió forintos leütési "álomhatárt" (bár a jutalékokkal együtt már a Mű-Teremnél eladott Gulácsy-kép is 100 milliónál többe kerül vásárlójának). Törő István úgy véli, leginkább egy jelentős Munkácsy- vagy a piacon Gulácsy Lajoséhoz hasonlóan ritkán szereplő Csontváry-kép felbukkanása adna esélyt erre az áttörésre.
