Támogatást váró hazai tulajdonú vállalatok

"Nem vagyunk elégedettek egyik kormány magyar magánvállalatok irányában tanúsított politikájával sem. A nemzetközi beruházókkal szemben kifejezetten hátrányos helyzetbe kényszerültünk, jóllehet a globalizációs folyamatokkal összhangban más országokban megvalósul a hazai vállalkozói réteg támogatása" - fogalmazott a Magyar Magántulajdonú Vállalatok Klubjának rendezvényén Székely Péter. A Transelektro-csoport elnöke úgy látja, ha cége külföldiként tette volna ugyanazt Magyarországon, mintegy ötször akkora támogatás illette volna meg. Hiányolja továbbá, hogy a nemzeti fejlesztési terv sem foglalkozik kiemelten a honi vállalatokkal, különösképpen, hogy az erős forint, a béremelések és a recesszív világpiacok már-már elviselhetetlen terhet rónak az említett körre. Székely Péter szerint nem szabad továbbá arról sem megfeledkezni, hogy a vállalati réteg kettészakadt, a korábban sorolt nehézségeket elkendőzik a külföldi nagyvállalatok által táplált kedvező makroszámok.

Végkövetkeztetésként az elnök úgy látja, hogy az uniós tilalmi elvek mellett is helye van a magyar tulajdonú vállalatok megfontolt segítésének, hiszen más országokban is ez a gyakorlat, aki pedig ezt nem követi, az saját helyzetét ássa alá. Meggyőződése szerint a "hazai tulajdonú magánvállalat" még a globalizációs korban is létező, sőt kulcsfontosságú kategória.

A konferencián felszólaló kutatók adatai alátámasztani látszottak a korábban elhangzottakat: a külföldi vállalatok a magyar importból 70 százalék feletti, az exportból 80 százalék feletti mértékben részesednek. Bár a belpiacon megtermelt bruttó hozzáadott érték kevesebb mint kétharmada származik tőlük, az adókedvezmények 79 százalékát a külföldi nagyvállalatok kapták. Székely Péter ugyanakkor méltatta a külföldi tőke szerepét, a támogatások terén azonban nagyobb arányosságot vár.

A konferencián szintén felszólaló Bod Péter Ákos, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem oktatója a magyar tulajdonú cégek lemaradását elsősorban a termelékenység, majd pedig a forrásszerzés lehetőségeiben látja.