Több előny, mint hátrány

A vizsgálat döntően többségi vagy teljesen olasz tulajdonú vállalatokra koncentrált - mondta lapunknak Nagy Boglárka, a kutatás vezetője. Többek között arra próbáltak választ keresni, hogy milyen hatással lesz a csatlakozás a jövőbeni befektetéseikre. A 200 kiküldött kérdőív reprezentatívan próbálta a Magyarországon tevékenykedő olasz érdekeltségű cégek véleményét tükrözni. A többnyire kis- és középméretű, főként a kereskedelmi és szolgáltatói szektorban jelen lévő olasz vállalkozások vezetői úgy vélik, hogy vállalataik jól felkészültek, a magyar cégek azonban még nem értek el erre a szintre. Nekik nehéz lesz felvenniük a versenyt az olaszokkal, így ez utóbbiaknak lehetőségük lesz a további fejlődésre, terjeszkedésre.

A cég stratégiájának megváltoztatását a többség nem látja szükségesnek. A kutatás készítői azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a csatlakozás következtében a cégek alapítása, vállalkozók letelepedése Magyarországon az eddiginél könnyebbé válik, ami a versenytársak számának növekedését és egyben nagyobb versenyt is jelenthet. Ezért fontos lehet a stratégiát megváltoztatni olyan területeken, ahol most még kevesebb, illetve gyengébb versenytárssal kell számolni. A megkérdezettek közel fele számít arra, hogy az erősödő versenyhelyzet ellenére is képes lesz növelni piaci részesedését. A válaszadók másik fele nem számít a piaci viszonyok lényeges átrendeződésére a csatlakozás után sem.

A válaszadók közül mindenki optimista, egyikük sem várja a forgalom csökkenését. Ugyanakkor a kutatók nagyon fontosnak tartják, hogy a cégek komplex hatástanulmányt készítsenek. Eddig a megkérdezettek mintegy harmada tette ezt meg és egy másik harmada tervezi ennek megvalósítását. A többiek azonban úgy vélik, hogy nem érdemes ezzel bajlódni. Meglepetések érhetik azonban azokat, akik elmulasztják a hatástanulmány készítését - figyelmeztetnek a kutatás készítői. Hiszen egy jól felkészült hazai versenytárs jelentős előnyre tehet szert a megváltozott támogatások, lehetőségek, információk megszerzésének kihasználásával.

A fizetőképes kereslet változatlanságára, illetve csökkenésére a válaszadók több mint 80 százaléka számít, annak ellenére, hogy jelenleg az EU bérszínvonala lényegesen meghaladja a magyarországit, így a csatlakozás egyik lényeges hatásaként várható a bérkiegyenlítődési tendencia megindulása, ami a magyarországi fizetések jelentősebb emelkedésében mutatkozhat meg. Az, hogy a cégek ennek ellenére sem számolnak a fizetőképes kereslet változásával, annak tulajdonítható - állítják a kutatás készítői -, hogy az árak is valószínűleg ugyanúgy követik a bérek változását, és az árak, illetve a keresetek relatív arányában nem következik be változás a csatlakozás során sem.

Az adók terén a várakozások nem optimisták, hiszen ma nálunk a társasági adó mértéke 18 százalék - az egyik legalacsonyabb Európában -, a különböző kedvezmények révén pedig a ténylegesen fizetett összeg ennél is alacsonyabb lehet, sőt elérheti a nullát is. A csatlakozás után tehát a társasági és egyéb adónemek fokozatos kiegyenlítődésére (azaz növekedésére) lehet számítani.

A vállalatok tevékenységére vonatkozó szabályok további szigorításától a válaszadóknak csak egyharmada tart, míg kétharmaduk szerint már ma is átvettük ezeket az EU-s normákat. Szinte mindenki úgy nyilatkozott, hogy a jogi formában nem terveznek változást. A csatlakozás után minden bizonnyal lehetővé válik - vélekedtek -, hogy a külföldi cégek ne csak jogilag a Magyarországon bejegyzett vállalatokkal, hanem más módon is, például bankok esetében bankfiókokkal, illetve más vállalatok esetében telephelyekkel legyenek jelen. (MK)