A régió csúcsvezetői a magyarok

A térség éllovasaként végzett Magyarország a menedzserek rátermettségét vizsgáló Európai Bizottság által készített tanulmányban. A világ negyvenhét államát sorra vevő elemzésben hazánk a huszonharmadik helyet szerezte meg, míg a lengyel, cseh és szlovén vállalatvezetők a lista végére kerültek. Alapvetően négy szempont szerint értékelte a döntéshozókat az uniós tanulmány, amely a svájci IMD menedzsmentintézet adatait vette alapul. Vizsgálta a kooperatív légkör megteremtésére való képességet, a vállalkozó szellemet, a szaktudást és az értékorientáltságot, azaz az etikus magatartást.

Az észak-európai államok jellemzően jól szerepeltek, mindhárom dobogós helyezett közülük került ki. Az okokat vizsgálva a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a vezetői képességek alapvetően korrelálnak az ország gazdaságának nyitottságával, illetve az oktatási rendszerek hatékonyságával. A jó összpontszámmal végző nyugat-európai államok vezetői ugyanakkor a vállalkozó szellem tekintetében nem szerepeltek igazán jól. A elemzés szerint ugyanis a szabadpiac önmagában még nem indikálja a vállalkozások születését, csupán annak a lehetőségét teremti meg. Talán ez adhatott esélyt némi felzárkózásra a kelet-közép-európai államoknak, itt ugyanis a vállalkozó kedv meghatározónak bizonyult.

Magyarország pedig a kimagasló, a világviszonylatban hatodik helyet érte el - utal a tanulmányra a Die Presse. "Nem lep meg a magyar vezetők viszonylagos kedvező helyezése, hiszen erre más jelek is engednek következtetni" - fogalmaz Pozvai Zsolt, a Door Training ügyvezető igazgatója, utalva arra, hogy számos nemzetközi vállalat Magyarországot választja térségbeli központnak, illetve sok esetben bíznak régiós feladatokat magyar menedzserekre.

Tapasztalata szerint a hazai vezetők a magas szintű szakmai ismeretekkel jellemezhetők leginkább, és a vállalkozó szellem is általában sajátjuknak mondható. Ennek okát az ország hányatott történelme során kialakult túlélési ösztönben és a rendszerváltás táján lévő kijátszható jogrendszer által életben tartott kreativitásban látja. Ez a jelek szerint kedvezően keveredett a poroszos oktatási rendszernek betudható nagyobb tárgyi tudással.

Az ügyvezető igazgató szerint ugyanakkor az északi államok sokkal gyakorlatorientáltabb képzési rendszert működtetnek, ami végeredményben jóval hatékonyabb és eredményesebb. Ott ráadásul a társadalomban mélyebbre hatóan megvan a szociális szemlélet, ami a vezetők együttműködő légkört teremtő képességében is visszaköszön.

A lista élén végző országokban ráadásul az egyéni különbségek is kisebbek, míg Magyarországon egyszerre van pozícióban kimagasló tehetségű szakember és gyenge kvalitásokkal bíró vezető is.

A magyar menedzserek továbbfejlődéséhez a szakmai és a vezetői feladatok jobb megosztására lenne szükség. Általános probléma ugyanis, hogy egy szakember vezetői kinevezést kapva nem tudja feladatait megfelelően beosztottaira ruházni, az új teendőkkel együtt pedig nő vállán a nyomás, ami az egyéni teljesítmény romlásával fenyeget.

A hosszú távú stratégiai gondolkodás - mint a vezetői képességek fontos eleme - ráadásul fokozottan hiányzik a képességek közül, ami az elmúlt másfél évtized gazdasági klímájának bizonytalanságaival magyarázható.

A 3678 vezető megkérdezésével végzett uniós felmérés által negyedik szempontként kezelt értéktudatos magatartás jelenleg feltehetően a hazai vezetők többségénél nem jelenik még meg önálló kategóriaként. A társadalmi felelősségvállalás és a szakmai, vállalati etikai kódexek létrehozása Magyarországon most még gyerekcipőben jár.

A menedzserszövetség elnöke, Lepsényi István sincs meglepve, hogy a magyar menedzserek mennyire kedvező nemzetközi megítélésben részesülnek. Szerinte a magyarországi közgazdasági és műszaki oktatás, a nyitott világszemlélet, valamint a dolgos és kreatív hozzáállás jó alapot teremt az újabb és újabb problémák megoldását igénylő és több mint tíz óra elfoglaltsággal járó menedzsermunkához. A jó adaptációs készség mellett azonban a nyelvtudás javítása és főleg a mobilitási hajlandóság növelése jelent még komoly kihívást. Némi lemaradást tapasztal a stratégiai gondolkozás tekintetében.