Biztosítatlan hazai vállalatok

A forint árfolyama tegnap a sáv erős oldalán 11 százalék felett stabilizálódott, és nyoma sem volt a pénteki idegességnek. Lehet még felbolydulás, amikor a bennragadt forró tőke a közeli napokban elhagyja az országot, de alapvetően a jegybanki intervenciók sikerrel jártak. Ez sem változtat azonban azon, hogy a jövőben jobban kilenghet a forint árfolyama, és ez bizonytalanság forrása lehet a vállalatok számára. A cégek többsége hallott ugyan az árfolyam-biztosítás lehetőségéről, de idegenkedik tőle.

Nemcsak a kis és közepes cégeknél, hanem olykor még nagyobb vállalatoknál sem mérik fel pontosan devizabevételeik és -kiadásaik árfolyam-érzékenységét - véli Szepesi László, a Hamilton International Tőzsdeügynökség igazgatója.

Hasonlóan gondolja Jenei Zsolt, az Equilor Befektetési Rt. deviza-üzletkötője is, hozzátéve: a cégek egy része nem kezeli integráltan az exportból és importból származó jövedelmeket és kiadásokat, így észre sem veszik fedezettségüket vagy fedezetlenségüket.

A leggyakrabban használt fedezeti eszköz a határidős ügylet, ritkábban azonban opciós stratégiákat is alkalmaznak a társaságok.

Lapunk több vállalatvezetőt is megkérdezett, ők elsősorban a kockázatkezelés költséges voltára helyezték a hangsúlyt.

Volt olyan cég, amely már döntött is, nem biztosítja be magát árfolyamkockázatok ellen.

A kérdéssel, hogyan lehetne a cégek problémáin segíteni, mint megtudtuk, sem a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, sem a Pénzügyminisztérium nem kíván foglalkozni.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kezdeményezésekre készül a kedvezőtlen tendenciák elkerülésével kapcsolatban, de konkrét pénzügytechnikai lépésekkel kapcsolatban nem foglal állást - fogalmazott lapunknak Wimmer István főtitkár. Utalt rá, hogy egy vállalat számára az árfolyam és a kamatszint tervezhetőségének ára a kockázattal arányos, ezért pedig a monetáris politika alakítói a felelősek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK) megfogalmazódott a segítés szándéka, a konkrét ajánlásokon azonban még dolgoznak. Elsősorban a kis- és középvállalatok szorulnak segítségre - nyilatkozta lapunknak Kompaktor Emília, a kamara közgazdasági igazgatója.

Az MKIK elemzőintézetének egy korábbi felmérése szerint a hazai cégek 57 százaléka ismeri a határidős devizaügyletek árfolyamkockázat-mérséklő hatását. Az export értékének pedig 85 százaléka zajlik az ilyen technikákat ismerő vállalatoknál. Jóval kevesebb azonban az ezen eszközöket ténylegesen alkalmazó társaságok száma, a cégek mindössze 12 százaléka használ ilyet. Az exportáló társaságok közül pedig minden harmadik vett részt már ilyen ügyletben. Az árfolyam-ingadozásból eredő többletköltségeket saját bevallásuk alapján a társaságok 90 százaléka valamilyen formában sikerrel hárítja tovább vevőire tárgyéven belül.