Kitört a botrány: kinézte magának a svájci óriáscég a Duna magyar szakaszát, új kikötőt építhet – hatalmas hajók fogják használni

A kisváci szállodahajó-kikötő ügye ismét terítékre került a helyi önkormányzatnál. A fejlesztésről szóló beszélgetések újra elindultak, miközben a városrészben egyre több kérdés merült fel arról, ki dönthet a kikötő sorsáról, és milyen szerepe lesz ebben az önkormányzatnak.

A kilencvenes évek óta pusztuló környék

A jelenlegi információk alapján egyelőre nem eldöntött beruházásról, hanem egy lehetséges gazdasági megállapodásról van szó. A szóban forgó terület a Duna–Dráva Cement Kft. kikötője, amely korábban is rendelkezett kikötői joggal. A területet a kilencvenes években még aktívan használták szállítási célokra, vagyis nem egy teljesen új kikötői funkcióról lenne szó.

• Amennyiben a Duna–Dráva Cement Kft. és a Viking hajózási cég megállapodik egymással, akkor megnyílhat az út a kikötő használata előtt. 
• Ha viszont nem születik megállapodás a felek között, akkor a beruházás nem valósul meg.

A kérdés tehát jelen állás szerint elsősorban gazdasági természetű, és nem önkormányzati döntésen múlik.

Kinek a hatóköre?

A helyi képviselő szerint ebben az ügyben sem a képviselő-testületnek, sem a polgármesternek, sem az egyes önkormányzati képviselőknek nincs közvetlen döntési jogköre. Álláspontja szerint a kikötő sorsa nem önkormányzati hatáskör, ezért az ügy körül kialakult politikai vita és 

A bejegyzésben arra is kitért, hogy korábban felmerült egy másik helyszín, a börtön alatti kikötő lehetősége is. Ezt az elképzelést azonban a képviselő-testület korábban elutasította. A poszt szerint ebben a döntésben a képviselő saját javaslata is szerepet játszott, így ott biztosan nem valósul meg ilyen jellegű fejlesztés.

Kisvác egyik legnagyobb válllalata

A képviselő a Duna–Dráva Cement Kft.-vel folytatott párbeszédet tartotta kiemelten fontosnak, hiszen Kisvác egyik legnagyobb vállalatáról van szó, ezért szerinte alapvető érdek, hogy a városrész vezetői folyamatosan és hitelesen tájékozódjanak a cég terveiről. Hozzátette:

A képviselő szerint a kikötő ügye nem kampánykérdés, hanem egy gazdasági megállapodás lehetséges következménye. Úgy fogalmazott, hogy Kisvácnak jelenleg nem politikai hangulatkeltésre, hanem nyugodt, felelős gondolkodásra és együttműködésre van szüksége. 

A nagy hajókat már kitiltották a fővárosból

Korábban már megszületett egy terv Budapesttel kapcsolatban, hogy mentesíteni kellene a főváros belső részeit a nagy turistahajóktól, egyúttal megfosztaná a bevételétől a környék idegenforgalmára alapozó szórakozó- és vendéglátóhelyeket. A turistáknak egy távolabbi kikötőből való beutaztatása sem ígérkezik problémamentesnek.

Megteremtenék annak a lehetőségét is, hogy a Duna-partok a jelenleginél sokkal jobban szolgálhassák a budapestieket. „Az a célunk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, és minél egészségesebb egyensúlyt teremtsünk a folyó különböző célú használata közben” – tette közzé a korábbi cikkünkben már idézett főpolgármester. Mindazonáltal Karácsony Gergely néhány mondata máris kérdéseket vet fel. Nem tudni például, miben keserítik meg a budapestiek életét a hajók. A turistahajók – bár ízlés dolga – eleve szépek is, nem hiányozhatnak a Duna-parti képeslapokról, fényképekről. Teherhajóból pedig nincs sok a belvárosban. A legnagyobb hajókat üzemeltető svájci vállalat, a Viking Cruises is szóba került a tárgyalásokon.

„A nagy hajók kitiltása a belvárosból nem új gondolat, már négy éve is felmerült” – közölte a Világgazdasággal Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének főtitkára, aki néhány problémára, esetleges negatív következményre is felhívta a figyelmet. Ezek a

• turistáknak a távolabbi kikötőkből való beszállítása,
• a hajóval érkezőkre épült belvárosi vendéglátóipari létesítmények, boltok forgalmának várható megcsappanása
• és az, hogy az érkező turisták hogyan fogadnák az útjukat érintő változást.