Gyorsabban rendeződhetnek a jogviták
A kialakult helyzeten - a jogbiztonság és az érintettek érdekében, valamint az igazságszolgáltatás működőképességének biztosítása végett - feltétlenül változtatni kell. A megoldás nyilvánvalóan többirányú, átgondolt lépéssorozattal közelíthető meg. A kedvező eredményt ígérő lépések a 2003. esztendőben az ítélőtáblák beindításával és egyéb új intézmények bevezetésével megkezdődtek.
Ilyen lépés az igazságszolgáltatás társadalmasítását célzó és a 2002. évi LV. törvénnyel a polgári jogviták intézésénél bevezetett közvetítői eljárás intézménye is. A parlament által 2002. december 3-án elfogadott jogszabály december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben, s a kihirdetését követő kilencvenedik napon lép majd hatályba.
Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel - tartja a közmondás. Ezt az életbölcsességet fordítja át az idézett törvény a polgári jogvitáknál egy új konfliktusrendezési, permegelőzői eljárás megteremtésével és egy széles körű civil vitarendezői kar - a közvetítők - igénybevételének lehetővé tételével. Az új törvénnyel bevezetett közvetítés olyan vitarendező eljárás, amelynek az a célja, hogy - a vitában érintett felek felkérésére bekapcsolódó civil közvetítő közreműködésével - a konfliktus rendezésének a megoldását tartalmazó megállapodás jöjjön létre az érdekeltek között. A közvetítői eljárás fő célja, hogy elősegítse a természetes és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült polgári jogviták rendezését. Kivételek ez alól azok az esetkörök, amelyeknél a törvény korlátozza a felek rendelkezési jogát. Ezért nem lehet közvetítői eljárást lefolytatni a polgári perrendtartásról szóló törvény XVI-XVII., XX-XXI. és XXIV-XXV. fejezete alá tartozó ügyekben. Így ezentúl is bírósági döntés szükséges például a házasság érvényességének, létezésének vagy nem létezésének a megállapításához és a házasság felbontásához is.
A közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről az Igazságügyi Minisztérium névjegyzéket vezet. A névjegyzékbe - kérelemre - fel kell venni azt a természetes személyt, aki felsőfokú végzettséggel (tehát nemcsak jogi, hanem bármely egyéb felsőfokú végzettséggel) és annak megfelelő, legalább ötéves gyakorlattal rendelkezik, büntetlen előéletű és nem esik az új törvényben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kizáró ok alá. A névjegyzékbe fel kell venni azt a jogi személyt is, amelynek a létesítő okiratában szerepel a közvetítői tevékenység, továbbá van ilyen tevékenységre feljogosított tagja, vagy foglalkoztat ilyen alkalmazottat.
A természetes és a jogi személy alkalmazottja, illetve tagja attól az időponttól válik jogosulttá a tevékenység végzésére, amely időponttal bejegyezték a közvetítői névjegyzékbe.
A közvetítőt az Igazságügyi Minisztérium közvetítői igazolvánnyal látja el. A felvétel iránti kérelmet az igazságügy-miniszter akkor utasítja el, ha az iratokból azt lehet megállapítani: a kérelmező nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek. A közvetítéshez kapcsolódó működést az Igazságügyi Minisztérium hivatalból, vagy az érintettek kezdeményezésére rendszeresen, vagy esetileg ellenőrzi. A névjegyzékbe való felvételről vagy annak elutasításáról, valamint a közvetítői eljárás ellenőrzése során készített előterjesztésről az igazságügy-miniszter - az előterjesztéstől számított 30 napon belül - határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de annak felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérni lehet a bíróságtól.
A polgári jogvitákban érintett felek - közös megegyezés alapján - az általuk választott természetes vagy jogi személy közvetítőként való felkérését írásban kezdeményezhetik. A felkérésnek a törvényben meghatározott információkat kell tartalmaznia, így például a vita tárgyát és azt a tényt, hogy a konfliktust közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni. A közvetítőnek nyolc napon belül kell nyilatkoznia, hogy a felkérést elfogadja-e, tevékenységéért díj illeti meg, és az igazolt költségeinek a megtérítését is igényelheti. A díj összegében a közvetítő és a jogvitában érintettek szabadon állapodhatnak meg. Ha a közvetítő elfogadja a felek felkérését, akkor elfogadó nyilatkozatával meghívja őket az első megbeszélésre. Ezt a közvetítői tevékenység lefolytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartják. Abban az esetben, ha a felek az első közvetítői megbeszélés után is igénylik ezen eljárás lefolytatását, akkor ezt a tényt írásos nyilatkozatban is rögzíteniük kell. A közvetítői eljárás ezzel az írásbeli nyilatkozattal veszi kezdetét. Az eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a felek jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék.
A cégeket az új törvény két vonatkozásban érinti: a közvetítői tevékenységet felvehetik a létesítő okiratban szereplő működési körükbe, s a polgári jogvitás ügyeikben igénybe vehetik az új eljárást.
