Haladékot kap a vendéglátóipar

Haladékot kapott a vendéglátós szakma mintegy 50 ezer érintett vállalkozása az európai élelmiszer-biztonsági rendszer (HACCP) bevezetéséhez, mivel a január 1-jei időpontot az érintett minisztériumok - a gazdasági, az egészségügyi és a földművelésügyi - a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezdeményezésére az EU-csatlakozás időpontjára módosították. Pál Béla, a MeH turizmusért felelős államtitkára elmondta, úgy ítélték meg, az érintett körnek a megnyugtató felkészüléshez szüksége van a hátralévő 16 hónapra. Éppen emiatt - a tervek szerint - a turisztikai célelőirányzat biztosít pályázati támogatást az idén a feltételek megteremtéséhez.

Károvits Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének EU-csatlakozásért felelős elnökségi tagja elmondta, nagy szükség volt e halasztásra, hiszen egyes adatok szerint a vendéglősök mintegy 80 százaléka még nem tudta üzletében bevezetni e rendszert. Ennek költsége egyébként igen változó, mert egy 50-60 vendég fogadására alkalmas, korszerű konyhával rendelkező egységben 300 ezer forint körüli összeg ráfordításával megteremthetőek a feltételek, ám egy korszerűtlen üzletben, ahol a konyhai felszereléseket kellene lecserélni, a költség akár a 10 millió forintot is elérheti.

Ugyanakkor Károvits Tamás úgy véli, túlzott e téren a kormányzati igyekezet, hiszen egyrészt az EU-ban sem kötelező, csupán ajánlott a rendszer bevezetése, s ahol be is vezették a rendszert, ott sem alkalmazzák egységesen, így nem lehet pontosan tudni, mi is az elvárás. Másrészt pedig a HACCP bevezetése csupán a vendéglátásban nem elégséges, hiszen ezt a hatékonyság érdekében a termelőtől a fogyasztóig az egész folyamatban egységesen alkalmazni kellene. E nélkül - hiába tesznek bármit a vendéglősök - egy esetleges fertőzést nem lehet kizárni.

Antalffy Gábor, a mintegy 5-5,5 ezer vendéglátóst tömörítő Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (Kisosz) elnöke szerint a fennmaradó idő elég lesz a felkészülésre. Ugyanakkor az átállás nem lesz zökkenőmentes a kisszámú személyzettel dolgozó családi vállalkozásoknál a jelentős adminisztráció miatt. De a feltételek teljesítése függ attól, hogy a tulajdonosok korábban mennyire tudtak korszerű berendezéseket beszerezni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eredetileg is magántulajdonban lévő üzletekben jobb a helyzet, ám akik bérleményben kezdték az üzemeltetést, azoknak kevésbé jó a helyzetük. Itt ugyanis az érintettek jellemzően leromlott berendezéseket örököltek, s e téren a vendéglátóipar jövedelmezőségét és a bérleti díjak változását figyelembe véve jelentős fejlesztéseket nem hajtottak végre. Kedvező irányú elmozdulást e téren az idén sem lehet várni, hiszen a bérleti joggal kapcsolatos változások - amely szerint a bérleti szerződést az önkormányzatok 2004. január 1-jétől minden következmény nélkül felmondhatják - érthető módon nem serkentik a vállalkozókat arra, hogy beruházzanak. Egyes adatok szerint a vendéglők 70 százaléka bérleményben működik. Éppen ezért a Kisosz és a Helyiségbérlők Egyesülete tárgyalásokat kezdeményezett a belügyi tárcával, hogy a beruházást végrehajtó vállalkozók olyan jogokat kapjanak, amelyek valamiféle védelmet nyújtanak számukra az egyoldalú felmondás ellen.