Kevesebbet ér az MBA-diploma?
A Master of Business Administration (MBA) üzleti képzést adó intézmények végzőseinek három év elteltével kalkulált átlagjövedelme Amerikában 21 százalékkal esett vissza a pénzügyi szektorban, az informatika és távközlés nyolcszázalékos mérséklődést tapasztalt, míg a derékhadat adó tanácsadók jövedelme az évfolyamok összehasonlításában tavaly hat százalékkal zuhant.
Az Egyesült Államokon kívül a visszaesés csekélyebb, a pénzügyi szektorban hétszázalékos apadást mértek. Magyarországon a kurzusok borsos áraik ellenére egyre népszerűbbek, MBA-képzés jelenleg hat állami és négy magániskolában érhető el. Az itteni kurzusokon külföldi társegyetemek programjait oktatják, a diplomák általában itthon is elfogadottak, az oktatást egyébként a szakminisztérium felügyeletében lévő Magyar Akkreditációs Bizottság is ellenőrzi. Bár vannak idegen ajkú, illetve magyar nyelvű, valamint kis csoportos előadások, sőt levelezős képzések is, ráadásul a díjak is igen eltérőek, szakértők szerint a kínálat még mindig nem eléggé differenciált.
Más oktatási anyagra lenne ugyanis szüksége a fiatal, esetleg éppen kezdő vezetőnek, másra a tapasztalt és nagyobb felelősségű munkakörben lévő szakembereknek, s megint másra a csúcsvezetőknek. Ez annál is inkább fontos, mert ezen múlhat, hogy magyarok milyen arányban kerülnek regionális posztokba a térségben jelen lévő multinacionális társaságoknál, illetve milyen esélyekkel kapnak más bel- vagy külföldi megbízatást. E tekintetben komoly riválisnak számítanak a prágai és varsói képzések.
Mivel Magyarországon az MBA-képzés alig tizenhárom éves múltra tekint vissza, érdemleges rangsorolásra még nem nyílik mód, az értékelés a piacra van bízva. Az uniós csatlakozás minden bizonnyal azonban felértékelődést hoz majd.
Az 54 amerikai MBA-iskolából tavaly 26 végzősei a prognosztizáltnál mérsékeltebb jövedelemre tettek szert, tíz esetében lényegében változatlan volt a helyzet, növekedést csak 18 iskola végzősei tapasztaltak. Az európai MBA-képzőhelyek az elmúlt évben igen jól szerepeltek, a listát a francia Insead vezeti. A legfőbb rangsorképzőnek számító ismérvnek a végzősök néhány év elteltével elért jövedelme számít. Aki például a Harvard Business Schoolban végzett 1999-ben, az mostanság átlagosan 250 ezer dolláros éves jövedelmet mondhat magáének.
