Kiegyenlítenék a regionális különbségeket

Egyszerűsítések, pontosítások még várhatók a véglegesítés előtt, de lényegi tartalmi változások már nem lesznek a nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programjában (rop) - mondta a Világgazdaságnak Szendrényi Péter, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal szakértője. A kormány döntése alapján öt operatív program összegzi, milyen célok megvalósításához szeretne brüsszeli forrásokat az Európai Unió tagjává váló Magyarország 2004-2006 között. A rop elsősorban az ágazati programokban megfogalmazott fejlesztéseket egészíti ki, a speciális területi igényeket figyelembe véve.

Szendrényi Péter elmondta: a program jelenlegi szerkezete az Európai Bizottsággal való egyeztetés során alakult ki. A hét régió fejlesztési céljai nem önállóan jelennek meg, hanem az ország egészére vonatkozóan fogalmazzák meg az elérhető célokat,

prioritásokat és intézkedéseket. Így országos szinten maximálisan felhasználható lesz a ropra kapható uniós támogatás, amelynek pontos összege a további egyeztetések során alakul majd ki.

A regionális programot megalapozó helyzetelemzés szerint a kilencvenes években tovább nőttek Magyarországon a főbb területi fejlettségi különbségek. A legfejlettebb közép-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP 2,5-szerese a legkevésbé fejlett észak-alföldi hasonló mutatójának. A főváros kiugróan kedvező adatai szembetűnőek az ország többi részével összehasonlítva. A Közép- és a Nyugat-Dunántúl hazai viszonylatban a legdinamikusabban fejlődő régiók közé tartozik, köszönhetően az Európai Unióval határos fekvésnek és a nagymértékű külföldi tőkebeáramlásnak. Ugyanakkor a dél-dunántúli régió gazdasági teljesítőképessége messze elmarad az országos átlagtól. Ennek oka elsősorban a térség nagyobb részének rossz megközelíthetősége, a déli határ menti fekvése és az elaprózott településszerkezet. Hasonló gondokkal küzd az észak-magyarországi régió. A kilencvenes évek ipari szerkezetváltása ezt az országrészt érintette a leghátrányosabban. A régió autópálya menti területein és a fővároshoz legközelebb fekvő térségeiben már érezhető a gazdasági fejlődés, de az északi határ mentén a rossz közlekedési és infrastrukturális helyzetű területeken továbbra is magas a munkanélküliség. Az észak- és a dél-alföldi régiónak országos jelentőségű a mezőgazdasága és arra épülő élelmiszeripara. Az agrárszektor alacsony jövedelemtermelő képessége miatt azonban nagy a leszakadás veszélye. A tanyák súlyos infrastrukturális és ellátási gondokkal küzdenek, a megyeszékhelyek térsége viszont mindkét régióban dinamikusan fejlődik. Kistérségi szinten ugyanakkor a gazdaság fejlettségének szerkezete mozaikszerűbb: a keleti országrészben is találhatók fejlődő térségek, míg a fejlett dunántúli és közép-magyarországi régióban is vannak gyengébb pozíciójú területek.

A területi különbségek mérséklése érdekében a rop a regionális gazdasági környezet fejlesztését, az integrált térség- és településfejlesztést, illetve a társadalom megújuló képességének javítását jelöli ki prioritásként. A helyi gazdaság fejlődőképességét nagyban befolyásolja a térségek elérhetősége, a közlekedési infrastruktúra minősége. A térségi kapcsolatrendszer fejlesztésének része a rossz minőségű alsóbbrendű utak felújítása, kiépítése. Ez biztosítja a kistérségek, települések szervesebb integrációját a gazdasági vérkeringésbe, hozzájárul az élhetőbb környezet kialakításához, és segíti a sikeres turisztikai fejlesztések megvalósítását. A turizmus fontos tényező a gazdasági szerkezet átalakításában, az ágazatban meglévő adottságok kihasználtsága azonban messze elmarad a lehetőségektől. Ennek elsődleges oka a szolgáltatások nem megfelelő színvonala. Ezért az idegenforgalmi vonzerők, a szálláshelyek és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, az ország és az egyes térségek önálló arculatának kialakítása a támogatandó célok közé került.

A nemzeti fejlesztési terv stratégiai céljaival összhangban a rop kiemelt figyelmet fordít az életminőség javítását célzó intézkedésekre. Az integrált térség- és településfejlesztési célok közé tartozik a lakókörnyezet komplex megújítása: a közterületek és lakótelepek rehabilitációja, a szolgáltatófunkciók és a zöldterületek fejlesztése. A "barnamezős" területek újrahasznosításához kapcsolódik az egykori iparterületek és laktanyák funkcióváltása, kármentesítése, az ipari műemlékek hasznosítása. A közlekedési rendszerek fokozottabb összehangolása, a kerékpárutak építése vagy a regionális vízi közlekedés fejlesztése a környezetbarát, hatékony közlekedési rendszerek megteremtésének része. Ugyancsak az integrált térség- és településfejlesztést szolgálja a közösségi célú informatikai fejlesztés és a környezetbarát energiaforrások fokozottabb hasznosítása, illetve a szennyvízkezelés megoldása a kisebb településeken, beleértve ebbe az új szennyvízkezelési módszerek elterjesztését is.

A társadalom megújuló képességének javítását célozza a helyi közigazgatás modernizálása, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatása, a vállalkozások, munkavállalók gazdasági alkalmazkodóképességének javítása, a regionális tudásközpontok kialakítása, a vidéki felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése, illetve a nonprofit közhasznú gazdasági szolgáltatók és együttműködések fejlesztése. Az operatív programokra épülve történik majd - várhatóan az év második felében - a konkrét pályázatok kiírása. A tervek szerint 2004-ben a nyertesek - többek között önkormányzatok és intézményeik, állami, illetve civil szervezetek, kistérségi társulások, vállalkozások - megkezdhetik a projektek megvalósítását.