Megnő a monitoring szerepe
Magyarország uniós csatlakozásával az EU-ból érkező támogatások számottevően megugranak majd, ami egyben jelentős terhet ró a jelenlegi ellenőrző és megfigyelőrendszerre. Míg tavaly hozzávetőleg 250 millió euró érkezett Magyarországra a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-programok keretében, addig 2004-ben már várhatóan 800, 2005-ben pedig 1100 millió euróval segíti majd az EU az ország felzárkózását. Minél nagyobb az összeg, annál szigorúbban kell ellenőrizni és biztosítani azt, hogy a támogatásokat az előzetesen megjelölt módon és meghatározott célok érdekében használják fel.
A mostani rendszerben a támogatások elköltésének jogszerű voltát és törvényességét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és a Pénzügyminisztérium ellenőrzi. A jelenleg működő rendszer némi változtatásra szorul ugyan, de jó felkészülési lehetőséget biztosít a csatlakozást követő időszakra. A PM és a Kehi többlépcsős rendszerben ellenőrzi és fogja ellenőrizni a kohéziós és a strukturális alapok megjelenése után is a támogatások szabályszerű és hatékony felhasználását.
Ugyanakkor ez csak utólagos ellenőrzést jelent, ahhoz, hogy minden a leghatékonyabban működjön, szükség van valamilyen megelőző jellegű szabályozásra is, amelynek szerepét a monito-
ring látja el. A megfigyelőtevékenység gyakorlatilag azt jelenti, hogy folyamatosan összevetik a tényleges állapotokat a tervekkel és célkitűzésekkel, így a legkisebb eltérésre is azonnal lehet reagálni, megszüntetni a hiányosságokat és kijavítani a hibákat.
Jelenleg a Központi Monito-
ring Bizottság (KMB) és az alá rendelt fejezeti monitoringbizottságok végzik ezt a munkát. Igaz, csak az EU-támogatások felhasználását kísérik figyelemmel, holott célszerű lenne a nemzeti költségvetés által finanszírozott programokat is nyomon követni. Ezt a feladatot az új megfigyelőrendszer már képes lesz ellátni.
A csatlakozástól ez a rendszer annyiban alakul majd át, hogy a KMB feladata az EU- és a hazai támogatások figyelemmel kísérése és összehangolása lesz. Az operatív programok és a kohéziós alapok legfőbb szerve a monitoringbizottság lesz, amely folyamatosan figyelemmel kíséri az alapok felhasználását, és tapasztalatairól rendszeres jelentésben tájékoztatja az Európai Bizottságot.
Egy-egy monitoringbizottság a feladattól függően 20-100 tagból áll, amelyekben az elnök mellett az irányító szervezetek, a társminisztériumok, a végrehajtó testületek, a szociális partnerek, a civil szervezetek és a regionális partnerek képviseltetik magukat. A bizottságok évente átlag két alkalommal, illetve szükség szerint üléseznek.
Az EU előírásainak megfelelően a monitoringnak egy egységes informatikai rendszerrel kell működnie. A Memor névre keresztelt rendszer támogatja a menedzsment tevékenységét, rendszerezi a projekt előkészítési és végrehajtási adatait, valamint átfogja az EU- és a hazai támogatásokkal futó programokat egyaránt.
