"Ráálltunk a virtuális autópályára"

>>Mit érzett, amikor a gálán bejelentették az eredményt? Számított a győzelemre?

- Már a jelölésre is büszke voltam, mert beszédes visszajelzésnek tekintettem a munkámmal kapcsolatban. Bárhol dolgoztam, mindig fontosnak tartottam, hogy hű maradjak az alapértékekhez, amelyeket otthonról hoztam: család, csapatszellem, sport, fair play. Szerencsés vagyok, mert a mai napig hű maradhattam ezekhez az elvekhez. Mivel magamat adhatom, számomra természetes közeg, ahol mozgok, így sosem kellett megjátszanom magam. Akik ismernek, hibáimmal együtt fogadtak el. Jó érzés, hogy ezt vállalják is. Az külön öröm számomra, hogy a győztes társak bizalmát is elnyertem.

>>Mikor derült ki, hogy jó érzéke van a matematikához?

- Négy-öt éves koromban. A nagyapám parányi fűszerüzle-

tében szívesen álltam be a pult mögé, és számoltam ki, hogy mennyit kell fizetni a vevőnek. Bár a családomban nem volt matematikus, az édesanyám főkönyvelőként dolgozott, és úgy látszik, a számokhoz való vonzódás öröklődik, mert három gyermekem közül kettőnek ugyancsak jó érzéke van a matematikához. Elméleti matematikusnak készültem, a doktori disszertációmban is elvont területtel, lineáris algebrával foglalkoztam. Csak később csapott meg annak a szele, hogy a feladványok, amelyeket kiszámolunk, érdekesek lehetnek a gyakorlati életben. Akkor indultam el abba az irányba, hogy amit kitaláltam, azt a kollégáimmal megpróbáltuk valahol "készpénzre" váltani. Jelfeldolgozással, képfeldolgozással foglalkoztam, érdekes informatikai projektek megvalósítására kaptam lehetőséget.

>>Korábbi interjújában már em-lítette, hogy szülei, testvérei, tanárai, felesége, gyerekei mellett szakmai pályafutása alatt Báti Ferenc volt a leginspirálóbb hatással önre. Mikor és hol találkoztak?

- 1983-ban, amikor a Számki és a Számolk összeolvadásával megalakult a Számalk. Csak a cégtáblát cserélték ki, de a csapat maradt, és ott már Báti Ferenccel vezettem a kisgépes szoftverfőosztályt. 1990-ben a Digital Magyarországnál vele kezdtem multinacionális pályafutásomat, és 1994-ig ő volt a főnököm. Utána más pályára ment, de három éve ismét együtt dolgozunk.

>>Ha a pályafutásáról kérdezik, mindig szóba hozza a sport, a vízilabdázás fontosságát. Versenyzett is?

- Cegléden, ahol születtem, s ahol a mai napig élek, édesapám volt a vízilabda-szakosztály vezetője, amikor hatévesen úszni, vízilabdázni kezdtem. Azóta sem hagytam abba, ma is intenzíven művelem, sőt a lányom és a fiam is első osztályú csapatban játszik. Sokat kaptam a sporttól. Megtanultam csapatban játszani, és azt, hogy akár hibázni is lehet, mert jönnek a társak, akik segítenek. De sikert csak a csapat tagjaira figyelve, kemény munkával lehet elérni. A gyermekeimet is arra tanítom, hogy a győzelemhez a tehetség nem elég. Kitartás, nyerni akarás kell a versenysportban és az üzleti világban is.

>> Említette, hogy a mai napig Cegléden él. Ameddig nem volt autója, vonattal ingázott?

- Igen. A reggeli hétórással indultam otthonról, és fokozatosan tolódott ki a hazaérkezésem, de eszembe sem jutott elköltözni. Erősen családcentrikus vagyok, és Cegléd számomra fontos élettér. Ott élnek a szüleim, az öcsém családja, a feleségem szülei és a barátaim.

>>Mikor változtak meg az életkörülményei? Fontossá vált a jólét?

- A szüleim mindent megtettek, hogy a testvéreimmel együtt mindent megkapjunk. Az egyetem után, amikor megnősültem, az öszszes felvehető kölcsönt igénybe vettük, hogy az első lakásunkat megvegyük, és kétezer forint kezdőtőkével indultunk. Lépésenként jutottunk előbbre, és sohasem a pénz motivált bennünket, hanem az, hogy értelmes munkát végezzünk.

>>Hibájának tartja a maximalizmusát, amelynek nem mindig örülnek a kollégái. Hogyan választ munkatársat maga mellé? Mire figyel leginkább?

- A közös értékekre. A megbízhatóságra, a lojalitásra, az elvégzett munka becsületére és a család tiszteletére. Csapatjátékosokat keresek, akikben megbízom, akikkel a munkában közös motivációt meg tudjuk találni.

>>A munkájában gyökeres változást jelentett a HP és Compaq egyesülése?

- Nem szeretnék nagyképűnek látszani, de a cégegyesítésekben volt már némi gyakorlatom. Azt sokkal nehezebben éltem meg, amikor a Compaq megvásárolta a Digital Magyarországot, hiszen azt öten, a nulláról építettük fel 150 fős, piacvezető céggé, amely az irányításom alatt megháromszorozta a forgalmát. Azt a céget "kitörölni" a piaci szereplők közül nem volt könnyű feladat. A Compaq és a HP egyesülését "rutinosabban" tudtuk megvalósítani, úgy, hogy átmentettük azokat az értékeket, amelyeket a HP-t alkotó cégek (HP, Digital, Tandem, Compaq) felhalmoztak az évek során, és a két nagyon erős cégből minőségileg új vállalatot hoztunk létre. Az ügyfeleink, a partnereink kitartottak mellettünk, és nagyon kevés munkatársunkat veszítettük el. Sőt: az első teljes évben, 2002-ben a forgalmunk több mint 10 százalékkal nagyobb lett, mint az előző évben a két cég együttes forgalma.

>> 2000-ben megjelent adat sze-rint Magyarországon lakosonként évente 160 dollárt, az Európai Unió országaiban 450, az USA-ban 880 dollárt költöttek informatikára. Az elmúlt két évben hogyan változtak ezek az arányok?

- Az informatika fontossága és ismertsége nőtt Magyarországon, az arányok azonban kicsivel roszszabbak lettek. Reménykedünk, hogy 2003 az áttörés éve lesz. Már ráálltunk arra a virtuális autópályára, ahol a többiekkel együtt egy irányba haladunk, csak sokkal lassabban. Gyorsítanunk kell, mert 2000-hez képest már a régióban is, a csehekhez, szlovákokhoz, lengyelekhez képest is lemaradtunk. Vannak kedvező jelek. Számos fontos intézkedés született kormányzati szinten, de létkérdés, hogy minden területen minden felelős vezető átérezze az informatika fejlesztésének fontosságát.

>> Ugyancsak két évvel ezelőtti adat, hogy Svédországban a háztartások 60 százalékában volt személyi számítógép, míg Nyugat-Európában ez az arány 20, Magyarországon pedig 9 százalék volt. A kiugró eredményt Svédországban az 1998-ban meghirdetett "PC-t mindenkinek" programmal érték el, amelyben a svéd munkavállalók részletfizetésre, jövedelemadó-mentesen kaphattak személyi számítógépet munkáltatóiktól. Akkoriban önök az Informatikai Érdekegyeztető Fórumban kiszámolták, hogy ha a magyar kormány követné a svéd példát, akkor az éves költségvetésben 13 milliárd forint bevételtől esne el, de a haszon hosszabb távon sokszorosan megtérülne. És maradt minden a levegőben. Most van esély a svéd modell átvételére?

- Örömmel mondhatom, hogy kétéves munka eredményeként, amikor is közgazdászokat küldtünk ki Svédországba, elemzéseket végeztünk és elkészítettük a modell magyar változatát, a kormány 2003. január 1-jétől svéd modell jeligével elindította ezt a programot. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum 2000-ben elkészítette az informatikai chartát. Leírtuk, hogy mi az a hét legfontosabb feladat, amelyet meg kell oldani - többek között az Informatikai Minisztérium felállítását -, és ezekből lépésenként sok minden megvalósul.

>>Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy, mint Svédországban, nálunk is részletfizetésre és személyi jövedelemadó-mentesen lehet majd széles körben személyi számítógéphez jutni?

- Pontosan.

>>Ez jó hír, hiszen önök már korábban azt "harsogták" - természetesen üzleti érdekből is -: a távmunka megvalósíthatóságának alapfeltéte, hogy a számítógépek, az informatikai eszközök mindenki számára hozzáférhetők legyenek. Most pedig a munkaügyi tárca vezetése tűzte zászlajára a távmunka hazai elterjesztését, már csak azért is, mert európai uniós csatlakozásunkkor ehhez jelentős anyagi támogatást is elnyerhetünk.

- Igen, és ebben is jelentős az együttműködés a szakmával. Szakanyagot készítünk a munkaügyi tárcának, és komoly konzultációkat folytatunk a Nemzeti Fejlesztési Terv részletkérdéseivel kapcsolatban Baráth Etelével is.

>> Szakemberként, tanácsadóként foglalkoztatja-e a jelenlegi kormány, az informatikai miniszter?

- Komoly, tartalmas és hivatalos párbeszéd zajlik a fórum tagjai, az Informatikai Vállalkozók Szövetsége és a minisztérium szakemberei, felelős vezetői között. Sok ilyen tanácskozáson, megbeszélésen részt veszek, de az is biztató, hogy a többi szaktárca aktív párbeszédet folytat a szakma képviselőivel.

>>Magyarország aláírta-e az informatikai termékek vámmentes kereskedelmét biztosító 1996-os szingapúri WTO-egyezményt?

- Nem, de 2002. január 1-jén, egy egészen más megállapodás kapcsán a termékek vámmentességét elértük.

>>Érződik ennek hatása az informatikai szektor "kifehéredésében"?

- Igen, a fekete, a szürke és a legális kereskedelmi árak közelítésében.

>>Mekkora értékűnek ítéli meg ma a magyar informatikai piacot?

- 2002-ben a teljes informatikai piac 300-320 milliárd forint volt, dollárban számolva 12-15 százalékos növekedéssel, de a forint erősödése miatt ez az eredmény már nem mutatható ki.

>>Hány cég osztozik a tortán?

- A nagy multinacionális cégek leányvállalatai, az erős magyar informatikai cégcsapat mellett több tízezer kis cég is létezik, de az IVSZ-ben 300 cég vesz részt, s ezek az informatikai piac 75 százalékát lefedik.

>> A díjátadást követő reggelen Münchenbe utazik a cég európai menedzserfórumára, ahol az idei terveket, feladatokat egyeztetik. A nagy csapatjátékban milyen esélyeket jósol a magyarországi leányvállalatnak?

- Az eltelt hat hónapban fontos célt tűztünk magunk elő: azt, hogy újragondolva a termelést, fejlesztést, kutatást, Magyarországot még hangsúlyosabban fel tudjuk helyezni a HP világtérképére. Ebből a szempontból igen eredményesek voltunk az elmúlt hat hónapban. December közepén adtuk át a Parlamentben Medgyessy Péter miniszterelnöknek az első olyan HP számítógépet, amely Magyarországon, Tatabányán készült el. Ez része annak, hogy a HP úgy döntött, Európában néhány helyre koncentrálja a PC-gyártást, és az egyik közülük Magyarország lett. Ezen túlmenően 2002 novemberében egy angliai gyárat Bristolból áthelyeztek Zalaegerszegre, ahol számítógépes tárolóegységek készülnek, sőt Zalaegerszegen és Sárváron évi kétmillió darab nyomtatót gyártunk, és Szombathelyen évi több mint kétmillió darab monitort. Ezzel a HP az egyik legnagyobb, több ezer embert foglalkoztató munkáltató lett Magyarországon, olyan kutatás-fejlesztéssel, amely 2003. január 1-jétől a magyar szellemi kapacitásra építve összeurópai kiterjesztésű. Mindezek alapján bízunk abban, hogy méltóképpen pozicionálni tudjuk magunkat a nemzetközi munkamegosztásban, ahol a ma tudása holnapra már elavult, ahol - akárcsak a sportban - minden pillanatban edzésben kell lenni, ha eredményeket akarunk elérni. A HP Magyarország 2003-ban és a következő években vezető piaci pozíciójához méltó mértékben szeretné kivenni a részét ebből a munkából, hogy a számunkra oly sokszor kitörési pontként emlegetett tudásalapú társadalom informatikai feltételrendszere adott lehessen minden magyar állampolgár, vállalkozás és intézmény számára.

>> Folytatják aktív társadalmi szerepvállalásukat is?

- Természetesen, hiszen ez régóta része a cégnél dolgozók motivációjának. Ha sikeresek vagyunk, az eredményeinkből jut olyanoknak is, akik azt maguktól nem tudnák megszerezni. A fő szponzorálási területünk a kultúra - Vámos Miklós, Janikovszky Éva, Kepes András könyveinek kiadásában társkiadóként veszünk részt -, az oktatás, ahol eddig 350 középiskolának adtunk számítógépeket, az egészségügy, ahol pénzzel és eszközökkel segítünk, és a sport, ahol az évente megrendezésre kerülő HP Sulipóló-kupán háromezer kisgyerek ismerkedik a csapatjáték örömeivel.

Személy szerint milyen tervei, elképzelései vannak az elkövetkezendő öt-tíz évre?

- Mindazt a szakmai és emberi tapasztalatot, amit begyűjtöttem, szeretném átadni a munkatársaimnak, a családomnak. Vágyam, hogy miként én a szüleimtől megkaptam az életre szóló útravalót, a vállalható mintát, példát, én is ugyanezt megadjam a gyerekeimnek.



A cég



A HP Corporation 140 ezer dolgozójával a világ 160 országában van jelen. A Hewlett-Packard Company és a Compaq Computer Corporation fúziója után magyarországi leányvállalataik egyesülésének cégbírósági bejegyzése 2002. december 20-án történt meg. A világ informatikai piacának 7, míg a magyarországinak mintegy 16 százalékát tudhatja magáénak az egyesített vállalat. A HP a világon a második, Magyarországon pedig a legnagyobb informatikai cég, minden eddiginél komolyabb fejlesztői, gyártói, szolgáltatói, szakértői és partneri bázissal. A HP Magyarország 450 alkalmazottjával a legnagyobb forgalmú it-cég itthon, a legnagyobb PC-forgalmazó, az első számú rendszerintegrátor, és legfontosabb partnere a legnagyobb alkalmazói szoftvergyártóknak