Sikeresnek bizonyult a társadalmi egyeztetés

Az Országos Érdekegyeztető Tanács december 13-i ülésén a nemzeti fejlesztési terv társadalmi egyeztetésének első szakasza lezárult. Ennek keretében a szakmai és civil szféra, regionális, helyi, valamint gazdasági és társadalmi szereplők széles köre vett részt a Magyarország számára az uniós csatlakozás szempontjából kiemelkedő fontosságú stratégiai dokumentum elkészítésében. A társadalmi egyeztetés során a szociális partnerek - szakszervezeti és munkaadói szövetségek -, szakmai szervezetek és gazdasági érdekcsoportok csaknem 3000 összetett, lényegi, stratégiai jelentőségű kérdéseket feszegető hozzászólást tettek. Az aktív partnerek háromnegyede civil, szakmai, költségvetési szerv, melyek nagyjából egyenlő arányban szóltak hozzá a stratégiához.

Érdekesen alakult az aktívan reagálók földrajzi megoszlása: a megkeresett partnerek mindöszsze egyharmada vidéki székhelyű, ezzel szemben az aktívan válaszoló partnerek 45 százaléka vidéki, tehát csaknem 30 százalékkal aktívabbak a vidékiek, mint a fővárosiak. A témákhoz történő hozzászólások, illetve az operatív programok népszerűsége nem okoztak meglepetést: a partneri hozzászólások, javaslatok jelentős része az nft szerkezete szerint az operatív programokhoz (op-k) érkezett (43 százalék).

Ezeken belül nagyjából hasonló arányban szóltak hozzá a környezetvédelem és infrastruktúra op-hez, a gazdasági versenyképesség op-hez és a humánerőforrás fejlesztése op-hez. Kevesebb hozzászólás volt a regionális fejlesztési op-hez és az agrár op-hez. A legtöbb konkrét javaslat a humánerőforrás-fejlesztési op-hez (25 százalék), a legkevesebb a gvop-hez (12 százalék) érkezett.

A civil szervezetek megítélése szerint a civil szféra szerepét is meghatározóvá kell tenni a döntéshozatali folyamatokban. Az agrár-munkaadói szövetségek képviselői a stratégia, illetve az egyes operatív programok kapcsán a mezőgazdaság méltányos kezelésének fontosságát fogalmazták meg. A kistermelők, a családi gazdaságok a pályázatok során önerő hiányában elesnének az nft biztosította forrásoktól, így elengedhetetlen a speciális konstrukciók kialakítása ezen csoportok számára.

A munkavállalók szerint a legtöbb elérendő célkitűzés - élethosszig tartó tanulás, az életminőség javítása - terén szükséges a már meglévő struktúrák (oktatás, egészségügy) modernizációjának szerepeltetése az nft-ben.

A regionális szervezetek, önkormányzatok módszertani észrevételek mellett a legtöbb konkrét javaslatot a regionális fejlesztés témakörével kapcsolatosan fogalmazták meg. Véleményük szerint az eszközrendszer bemutatása kapcsán nem elég világos az ágazati és regionális kompetenciák elhatárolása, és számos átfedés található a regionális és egyéb infrastrukturális témakörök között. Meggyőződésük, hogy a regionális politika hatékony szerepet játszhat a területi kohézió erősítésében, a gazdasági versenyképesség javításában, a közigazgatás korszerűsítésében, az innováció serkentésében, melynek érdekében a regionális önkormányzatiságot alkotmányos szintre kell emelni.

A humánerőforrás-fejlesztés terén a válaszolók javasolták az oktatási rendszer modernizálását, a lexikális tudás mellett a problémamegoldó képességek fejlesztését és a piaci viszonyokhoz való igazodást. Lényeges a nonprofit szféra gazdasági megerősítése, mivel a civil szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a nemzeti fejlesztési stratégia megvalósításában.

A gazdasági versenyképesség fejlesztése szempontjából a külföldi tőke bevonása mellett szükséges a hazai meglévő tőkeállomány mobilizálása. A kis- és középvállalkozók (kkv-k) beszállítóvá válásának elősegítésére nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A hozzászólók szerint erősíteni kellene azt a szemléletet, hogy a kkv-k fejlődése hazai eredmény, míg a multinacionális vállalatok jelenléte a globális világé.

A gazdaság területén az idegenforgalom fejlesztése nagyobb hangsúlyt érdemel a tervben, és markánsabbá kell tenni a versenyképesség fokozása érdekében a struktúraváltást elősegítő fejlesztések támogatását.

A környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztése témakörét ki kell egészíteni a megújuló energiaforrások felkutatására, fejlesztésére, terjesztésére irányuló célkitűzéssel. A környezetvédelmi infrastruktúra tárgyalása során a már felmerült problémák kezelése mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szennyezés megelőzésére, illetve minimalizálására. Fontos észrevétel volt, hogy a vízi közlekedéssel nem foglalkozik a stratégia, holott a vízi szállítás arányának növelésében nagy lehetőségek rejlenek.

A társadalmi egyeztetés tehát olyannyira eredményesnek, illetve népszerűnek bizonyult, hogy a válaszolók megragadták az alkalmat, és szinte minden problémájukat felvetették. Az észrevételek azonban a legtöbb esetben túlnyúlnak az EU által a strukturális alapokból támogatott fejlesztéspolitikai körön. A gazdasági-társadalmi partnerek által megfogalmazott igények így többnyire messze túlmutatnak a 2004-06-os nft pénzügyi és időbeli keretein, ami egy átfogó fejlesztési terv elkészítését teszi szükségessé.

A rendszerváltás óta ezzel először készülne el Magyarországon olyan hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztési terv, melynek kialakítását megelőzi a gazdaság szereplőivel és a társadalom releváns csoportjaival folytatott egyeztetés. Az áft célterületeinek egy részét azon fejlesztések teszik ki, melyek bár az unió által támogathatók, ugyanakkor a tervezési időtáv korlátozottsága, illetve a források szűkös volta miatt a 2004-06-os tervezési periódusban az állam nem igényel rájuk uniós társfinanszírozást. Az áft olyan területeket is felölel majd, melyeket az unió strukturális alapjai nem támogatnak, illetve melyek a fejlesztések keretét, hatékonyságuknak előfeltételét képező intézményrendszer kiépítését segítik.

Az első nft 2004-ben lezáruló tervezési periódusát követni fogja egy második, immár az unió hétéves költségvetési periódusához illeszkedő, 2007-2013-ra szóló nft kialakítása. Mivel a stratégiai gondolkodás, a stratégiai célok elérése jócskán túlmutat az első nft hároméves időkeretén, célszerű az átfogó fejlesztési tervet a két tervezési periódus egészére készíteni.

A társadalmi egyeztetés kapcsán kialakult együttműködés nem ér véget az nft-vel kapcsolatos eddigi viták lezárultával. Az elkövetkező hónapokban az nft és az operatív programok véglegesítésére fog sor kerülni, valamint megkezdődnek az Európai Bizottsággal a hivatalos tárgyalások. Ebben a munkában a partnerek továbbra is kiemelkedő szerepet kapnak, és a tárgyalások folyamatáról a MeH rendszeresen tájékoztatni fogja őket.

Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata annak a meghatározása, hogy a partnerszervezetek milyen módon tudják legmegfelelőbb módon reprezentálni csoportjaikat a támogatások végrehajtását felügyelő, azok hatását vizsgáló és értékelését végző intézmények munkájában, különös tekintettel a monitoringbizottságokban való részvételre.