Sokmilliós sivatagi show
A 19 napos terepralin a gyári csapatok a legesélyesebbek, hiszen ők azok, akik az embert próbáló kaland technikai hátterét a legtökéletesebben tudják biztosítani. A magyarok közül a Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan Navara Pick-up) páros közel állt ahhoz, hogy a Nissan gyári csapatának résztvevője legyen, ám végül be kellett érniük azzal, ha nem is kerültek be a Nissan-csapatba, az állta nevezési költségeiket.
A Szalay Balázs, Laklóth Aladár (Chevrolet Blazer), Palik László, Darázsi Gábor (Toyota Land Crusier), Benyó Miklós, Maurer Péter (Hyundai Terracan), Liszi László, Rack György (Hyundai Terracan), Jakab Tamás, Fenesi József (Chevrolet Macpherson) páros is amatőrként indult a versenyen.
A magyar indulók nem tették nyilvánossá a sivatagi show-n való részvételük költségvetését, de tudható, hogy a legkisebb amatőr teamek is több mint 200 000 dolláros, azaz 50 millió forintos büdzsével vágtak neki a versenynek. Csak a nevezési költség közel hárommillió forint személyenként, vagyis a navigátorral együtt az autók esetében 6 millió forint. A nevezési díjjal a csapatok megváltják a sportjogaik feletti rendelkezést, az amatőr ralisok így maguk rendelkezhetnek médiaszerződésekkel. Márpedig a csapatszponzorok elsősorban a televíziókkal, a rádiókkal, az írott és az elektronikus sajtóval kötött médiaszerződések révén részesülnek hirdetési felületekből. A nevezési díj tartalmazta a versenyjárgányok kompon való 40 órás szállítását Valencia és Tunisz között, az étkezéseket, a biztosítást, valamint a célba érők számára egy koktélt is. A járművek benzinköltségét, az európai szállást és a gépjárművek visszaszállítását viszont már nem állják a szervezők.
