Távközlési alap: kié a számla?
A távközlési szektort szabályozó állami hivataloknak kellene megoldaniuk, hogy az egyetemes távközlési támogatási alapban (etta) legyen akkora öszszeg, mely elegendő az arra jogosult cégek kifizetésére - vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó társaságok. Az etta létrehozására először kerülhet sor, célja a szociális vezetékes telefoncsomagot kínáló cégek itt keletkező veszteségének pótlása lesz, de a működési elvét egyre komolyabb támadások érik.
A magyar távközlés jelenlegi piaci helyzete szerint számos veszteséges vagy csekély nyereséget termelő alternatív távközlési szolgáltató az etta nettó befizetője lesz, míg a legerősebb és nyereséges cégek az alapból pénzhez juthatnak. A korábbi monopolhelyzetű társaságoknak versenyt kínáló piaci szereplők - az egyébként nem EU-konform - szabályozás azonnali megváltoztatását és a fizetési kötelezettség felfüggesztését szeretnék elérni.
A magyar kábeltelevíziós piac vezető cégei - az Antenna Hungáriához tartozó AM-Mikro, a UPC, a Fibernet és a Matáv befektetéseit kezelő InvesTel - ezért fedezték a költségeit egy alkotmánybírósági beadványnak, mely az etta működési elvének jogosságát kérdőjelezi meg. Ezzel az alternatív távközlési szereplők és az internetszolgáltatók után a kábelesek is tiltakozásuknak adtak hangot.
A piaci csoportok nem vitatják, hogy a szociális csomagot ráfizetésesen nyújtóknak egy a kormánnyal kötött korábbi szerződés alapján az államilag garantált pénzek járnak, de azt kérik, hogy ezt az összeget ne tőlük szedjék be. Az alternatív cégek ilyen értelmű meggyengítése nem lehet célja a versenyt ösztönözni kívánó szakminisztériumnak - mondja Szathmári Géza, a GTS-DataNet Kft. ügyvezetője. A társaságnak - a megfelelő rendelet értelmezésétől függően - 100-300 millió forintot kellene februárban befizetnie, ami legalább az idei fejlesztéseinek visszafogásával járna. A UPC Magyarország Kft.-nek is több száz milliós nagyságrendű befizetési kötelezettsége lesz - tudtuk meg Szalay Dorottya vezérigazgató-helyettestől. A kábeltévések az etta elvi alapját is megkérdőjelezik, hiszen nem végeznek hangátviteli szolgáltatást, befizetési kötelezettségeik alapját a telefoncégekkel ellentétben semmilyen tétellel nem csökkenthetik, és a tévés szociális csomagok után nem juthatnak kompenzációhoz. Szathmári Géza akkor tartaná elfogadhatónak az etta működését, ha azt a hangátviteli szolgáltatásokhoz mérten fizetnék, és ezek a cégek is vehetnének ki belőle. Szerinte az IHM-nek más - akár saját - forrásból kellene állnia a számlát, mivel a szabályozás hibáit elismeri, és ezért annak módosítását is tervezi. Az etta jelenlegi rendszere szerint viszont a szociálisan rászorulók terheit az egész távközlési piac vállalja át. A minisztérium korábban jelezte, a jogkövető magatartásnak megfelelően a cégeknek fizetniük kell.
