Tíz százalékkal drágulhat az áram
"Az árampiacon a tavaly ősszel becsültnél kedvezőbb a helyzet, mert a dollár gyengülése az erőművek részéről megszüntette az árnyomást" - mondta érdeklődésünkre Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza. Szakértők szerint a tavaly év végén becsült 12-13 százaléknál kisebb, 10 százalék körüli átlagos áramár-emelés látszik most szükségesnek, illetve az érvényes árszabályozás értelmében indokolhatónak.
A dollár gyengülése mellett a teljes egészében január 1-jével életbe lépett új villamosenergia-törvény (vetv.) is közrejátszott az áramárakban lévő feszültségek enyhülésében. A jogszabály szerint ugyanis, a korábbiakkal ellentétben, az MVM Rt. által hosszú távú szerződésekkel lekötött erőművi kapacitások közül csak az az energiamennyiség tartozik a közüzemi, vagy-
is a hatósági áras körbe, amelynek átvételét garantálja a szerződésekben a villamos művek. Az ezen felüli mennyiség ese-
tében piaci alapon alakulhat-nak az árak. A meghatározó tüzelőanyagok közül a földgáznál nem volt áremelkedés, a fűtőolaj viszont 8 százalékkal drágult.
Az MVM Rt. tavalyi, az energiahivatal által is elismert 47 milliárd forintnyi vesztesége 9 százalékos áremelést indokol, az áramszolgáltatók oldaláról nézve pedig 1 százaléknyi drágulás szükséges a MEH szerint. Az átlag 10 százalékos emelés a szolgáltatók idei árrését 5, az MVM-ét 48 milliárd forinttal bővítené, az erőműveké változatlan maradna. Ám az MVM Rt. árrése 30 milliárd forintos mínuszt mutat.
A 10 százalékos átlag a lakossági fogyasztóknál 8,5-8,7, a nagyfeszültségen vételező, ipari nagyfogyasztóknál 14 százalékos drágulást hozna. Így egy átlagos magyar családnak havi 5-600 forintos költségnövekedést jelentene az áramárak szakmailag indokolt mértékű emelése.
A nagyfogyasztóknál a mai kormányülés előtt becsült 14 százalékos drágulást néhányan a 2001 novemberében, a nagyfogyasztók egy meghatározott csoportjánál életbe lépett 42 százalékos gázáremeléshez hasonlítják. Az árak most is lényegesen magasabbak a nyugat-európainál. "A versenytársaink kilowattóránként 2-2,5, a legroszszabb helyzetben lévők legfeljebb 3 dollárcentes áron vételeznek, mi 4,2 dollárcentért"- mondja Tolnay Lajos, a legnagyobb ipari energiafogyasztó, a Magyar Alumínium (Mal) Rt. elnöke. Tavaly 7,5 milliárd forintnyi áramot és ipari gőzt fogyasztott el, az összeg 70 százalékát az áramvásárlás vitte el. A Mal Rt. elnöke másokkal együtt úgy véli, a piacnyitás egyelőre részben jelent megoldást. A szükséges versenyszabályok java része ugyanis későn készült el, vagy még kész sincs, így az első negyedév a verseny szempontjából elveszett. Az EnergiaInfó internetes energiaportál felmérése szerint a nagyfogyasztók zöme arra számít, hogy a valódi verseny 2004-ben alakulhat ki a magyar árampiacon.
A szabadpiacon vásárló fogyasztók egyébként egyelőre igényeiknek legfeljebb csak 50 százalékát szerezhetik be importból, ez a korlátozás ugyancsak a verseny ellen hat. A hazai piacon ugyanis egyelőre nem látszik számottevő szabad erőművi kapacitás. A vetv. ugyan kötelezi az MVM Rt.-t az erőművekkel kötött hosszú távú szerződések újratárgyalására, a termelők zöme azonban az előzetes információk alapján nem kíván a jelenlegi állapoton változtatni, vagyis nem lehet jelentősebb mennyiségű erőművi kapacitás felszabadulására számítani.
"Mindezek ellenére a Mal Rt. április 1-jével kilép a szabadpiacra, lehetséges partnereivel már tárgyal" - mondta érdeklődésünkre Tolnay Lajos, és hozzátette: ebben az évben biztosan nem tudják elérni azt az árat, amit szeretnének, ez valahol 3,5 dollárcent, azaz 8 forint körül mozog a jelenlegi 9,4 forint helyett.
Szakértők szerint a piacnyitás az idén inkább csak jogi értelemben történt meg, bár biztosan lesznek a Mal Rt. mellett más nagyfogyasztók is, amelyek kilépnek a szabadpiacra. Hivatalosan még egyikük sem deklarálta, hogy felmondaná jelenlegi közüzemi szerződését a regionális áramszolgáltatóval, de a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. tavaly decemberi importkapacitás-pályázatán közel féltucatnyi nagyfogyasztó jelentkezett. Ez a tender az év első négy hónapjára vonatkozott. Tehát valószínűsíthető, hogy közülük többen erősen fontolgatják, hogy piaci alapokra helyezik a villamosenergia-beszerzésüket.
