Több figyelmet és pénzt kapnak a vállalkozások

A nemzeti fejlesztési terv (nft) legfőbb céljaihoz elengedhetetlenül szükséges a hazai gazdaság felzárkóztatása, ezért dolgoztak ki külön operatív programot a gazdasági versenyképesség javítására (gvop).

Az 1990-es évek első felében jelentős mértékben szűkült a magyar gazdaság, ami a GDP visszaesésén és az infláció megugrásán túl munkahelyek megszűnésével is járt. Fordulópontnak az 1995-ös stabilizációs intézkedéscsomag bevezetése tekinthető, amely a privatizációval együtt elősegítette a külföldi tőke beáramlását.

Az utóbbi években a gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője a termelékenység gyors, éves átlagban több mint 3 százalékos javulása volt. Ez a bővülési ütem nagyobb, mint az Európai Unió átlaga, valamint a felzárkózó dél-európai államok - Spanyolország, Portugália, vagy Görögország - hasonló mutatója. Az évtized utolsó harmadában már a foglalkoztatottság bővülése is fontos szerepet játszott a GDP emelkedésében. E növekedés ellenére is még mind a foglalkoztatási (2001-ben 56,6 százalék), mind az aktivitási ráta (60) elmarad az EU hasonló mutatóitól (63,3, illetve 69 százalék). A munkanélküliségi ráta nemzetközi összehasonlításban is kedvező, 5,7 százalékos (EU: 8,2).

A kedvező tendenciák ellenére azonban a magyar gazdaság elmaradása az uniós szinttől sok területen továbbra is szembetűnő. A termelékenység (az egy foglalkoztatottra eső GDP-t tekintve) például 2000-ben nem érte el az EU-átlag 50 százalékát. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság hosszú távon, a csatlakozás után megnövekedő versenyben is versenyképes maradjon, további fejlesztésekre, bizonyos kiemelt területek célzott támogatására van szükség.

A gazdaság motorjának egyértelműen a külföldi működőtőke tekinthető. Magyarországra az 1990-es évek elejétől 2002 augusztusáig csaknem 28 milliárd eurónyi működőtőke érkezett, s ezzel az egy főre eső külföldi közvetlen beruházások értéke kb. 2750 eurót tesz ki. Az ágazatokban betöltött gazdasági súlyát tekintve a külföldi tőkének 85 százalék körüli részesedése van a vegyiparban, a gépiparban és a bankszektorban, és jelentős, 70 százalék körüli súlya az élelmiszeriparban, az építőanyag-gyártásban és az energiaiparban.

A külföldi tőke azonban nem egyenletesen oszlik meg az ország területén, a nyugati régiókban összehasonlíthatatlanul több pénzt fektettek be a multinacionális cégek, mint keleten.

Kis, nyitott - exportorientált - gazdaságról lévén szó, nem meglepő, hogy a GDP jelentős hányadát néhány nagy multinacionális vállalat adja, ami önmagában még nem probléma, hiszen a multik sok esetben jelentős beruházásokat hajtanak végre, és k+f tevékenységüket is ide telepítik. Az azonban már baj, hogy a kis- és középvállalatok (kkv-k) meg sem közelítik jövedelmezőségi szempontból a nagyokat. Belőlük ugyan az EU-átlaghoz viszonyítva is sok van, de nagy részük sajnos kényszervállalkozásnak tekintendő. A kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsony: a GDP-ből való részesedésük csak 45 százalék, annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 60 százalékának, azaz több mint másfél millió embernek biztosít munkahelyet. Így e vállalkozói kör teljesítménye mintegy 10 százalékponttal marad el az Európai Unió átlagától. A szektor alacsony termelékenységének fő oka a kkv-k tőkehiánya, elavult technológiája, valamint a nem megfelelő vállalkozói ismeretek.

Gondot jelent továbbá, hogy meglehetősen alacsony a magyar cégek exportjában a hozzáadott érték aránya, fejletlen a kockázati tőke és még a multik hozzájárulásával együtt is alacsony a hazai k+f GDP-hez viszonyított aránya.

A gvop éppen a k+f-ben lát nagy lehetőségeket, Magyarország a régió kutatás-fejlesztési központjává válhat. A kkv-k helyzetén pedig várhatóan javít majd a belső kereslet élénkülése, és az infrastrukturális hiányosságok pótlása is jó lehetőséget tartogat számukra. A konkrét, számszerűsített célok között szerepel: a támogatott vállalkozások foglalkoztatotti létszáma a 2003. évi szinthez képest 12 000 fővel bővüljön 2006-ig; a szektor termelékenysége a 2003. évi szinthez képest 20 százalékkal nőjön ugyanezen időpontig; a kkv-szektor részesedése a GDP-ből a 2003. évi szinthez képest 1 százalékponttal emelkedjen 2006-ig.

Az operatív program célja a gazdasági növekedés bázisának - ágazatok, szektorok és régiók szerinti - kiszélesítése, elmélyítése, a gazdaság magas, az Európai Unió átlagát meghaladó bővülési ütemének fenntartása a termelékenység és a foglalkoztatottság növelése által, s ezzel az ország és az EU gazdasági fejlettsége közötti fokozatos konvergencia biztosítása. Mindez a 2004-2006-os időszakban az éves átlagban 4-5 százalékos gazdasági növekedés, illetve 3-4 százalékos termelékenységjavulás biztosítását jelenti, a foglalkoztatottak számának évi 1-1,5 százalékos növekedése mellett.

A gvop hosszú távú külső adottságnak tekinti a gazdasági globalizációt és a technológiai fejlődés ugrásszerű felgyorsulását. A globalizációval egy új szerveződési szint, az átfogó gazdasági rendszer emelkedik fel, amelyben a magyar gazdaságnak is meg kell találnia a helyét. Az átalakulás a versenyszféra számára a technológiai fejlődés felgyorsulásában jelentkezik.

A gvop stratégiája három pillérre épül, amelyek a következők: a tudásgazdagság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése; a technológiaintenzív iparágakra épülő gazdaság kiépítése; a földrajzi elhelyezkedésből származó előny, a magyar gazdaság kelet-európai centrális helyzetének kihasználása.

A megfogalmazott célokat és stratégiát négy alapvető prioritási területre osztja az operatív program: befektetésösztönzés; kis- és középvállalatok fejlesztése; kutatás-fejlesztés, innováció; információs társadalom- és gazdaságfejlesztés.

Az operatív program a strukturális alapok közül csak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásaiból részesül. Közvetlen kialakításában, az egyes intézkedések tervezésében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkársága, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vett részt.