Átrendeződik a hazai bolthálózat
Hazai és külföldi befektetőknek továbbra is érdemes városszéli, különösen az autópályák kivezető szakaszán található telket vásárolni. Közvetve ez derül ki az MBSZ és a KSH felméréséből. A telkeken ugyanis hipermarketek és szakáruházak építhetők, illetve az iparterületeken lévő ingatlanok átalakíthatóak erre a célra. Bevásárlóközpontoknak szánt ingatlanokat jobbára a települések középső részein érdemes keresni.
"Újabb tulajdonosi váltás előkészületeiről nincsenek híreim a fővárosi bevásárlóközpontoknál" - mondta lapunknak Balatoniné Kiss Judit, az MBSZ néhány hete hivatalban lévő új főtitkára. A vezető utalt rá, hogy a Plaza Centers a közelmúltban megszerezte az elsők között, 1996-ban megnyílt Duna Plaza tulajdonjogát, más egységek tulajdonosai pedig vélhetően rövid távon nem készülnek hasonló akcióra.
A szakértő úgy látja, hogy erőteljes lesz a koncentráció a bolthálózatoknál, az üzletláncok kénytelen lesznek a korábbiaknál is jobban összefogni. Érdekes példaként említette a láncok magatartásáról szólva a Libri társaságot, amely nemhogy csökkentette volna, hanem még bővítette is a Campona bevásárlóközpontban található egységét. Ugyancsak figyelemre méltónak nevezte, hogy a hipermarketek üzletsorain láthatóan "jól élnek" a vendéglátó és szolgáltatói egységek, illetve megjelentek márkaüzletek is, főleg a ruházati alágazatban.
Az összeállításból kiderül, hogy az ezer négyzetméternél nagyobb eladóterű üzletek száma a 2002-es 570-ről tovább növekszik, és az idén eléri a 710-et. A legkisebb (maximum 40 négyzetméternyi) boltok egészen 2007-ig felfelé ívelő pályán mozognak, számuk dinamikusan növekszik majd - véli több kutató. Igen erőssé válik a hipermarketek szerepe a nagyvárosokban és környékükön, de a kereskedők egy része már érzékelhetően azért küzd, hogy a hipermarketek épületében található üzletsoron helyet szorítsanak neki.
Több ingatlanszakértő hangsúlyozta: a bevásárlóközpontok aránya erősen hullámzó lesz. Számuk bizonyosan nem növekszik olyan dinamikusan, mint az elmúlt hat-nyolc évben, a piaci telítődés gátat szab ennek. Várhatóan bővebb profilú shoping centerek nyitása lesz jellemző a következő néhány évben. Vélhetően több is funkcióváltáson megy át, mivel rosszul mérték fel a befektetők a helyi vásárlóerőt, vagy túl nagynak találták a vonzáskörzetet. A nehéz helyzetbe került fővárosi egységekben felgyorsult a bérlők cseréje, néhányban valószínűleg teljes fordulat következik be. A befektetők ugyanis főleg azt nézik, hogy mekkora forgalmat generál a központ, s ily módon mekkora az éves hozam.
Tavaly az év végén több mint 3800 üzlet működött a bevásárlóközpontokban, ebből 3200 kiskereskedelmi és 500 vendéglátó-ipari egység volt. Egy bevásárlóközpontra átlagosan 91 üzlet jutott, a fővárosban ennél is több, 120. A hipermarketek betelepülése a bevásárlóközpontban inkább Budapestre jellemző, itt 44 százalék az arányuk, vidéken csupán 7,5 százalék. (MN)
