Keresik az űrkatasztrófa okait

Vizsgálóbizottság alakult annak feltárására, mi okozta a majd 16 napos útjáról visszatérő Columbia űrhajó vasárnapi szétrobbanását, és 7 űrhajós halálát. 1986. január 28-án a Challenger űrhajó felszálláskor pusztult el. Az Irak elleni háborús készülődés és az izraeli űrhajós jelenléte a személyzetben óhatatlanul felveti a merénylet lehetőségét, de ezt illetékes helyen gyakorlatilag kizárták, és műszaki okokra, szigetelési problémákra vezetik vissza a katasztrófát.

Az 1981-től repülő és 1991-ben felújított Columbia a legöregebb űrkomp volt. A 100 tonna súly felvitelére alkalmas űrkompok nélkülözhetetlenek az eredeti tervek szerint alapelemeiben már jövőre összeálló, két futballpályányi nemzetközi űrállomás megépítéséhez.

A jóval kisebb teljesítőképességű orosz rakéták képtelenek átvenni az űrkompok feladatait. Az épülő űrállomáson jelenleg háromtagú személyzet, az amerikai Ken Bowersox és Don Pettit, illetve az orosz Nyikolaj Budarin dolgozik, akik november 23 óta vannak fenn. A Columbia katasztrófája közvetlenül nem veszélyezteti a személyzetet, amely szükség esetén akár június végéig is fennmaradhat, és űrsikló híján az űrállomáshoz kapcsolt Szojuz űrhajóval is visszahozható. (Tegnap egyébként Bajkonurról elindítottak egy Progresz, személyzet nélküli űrhajót, amely üzemanyagot, élelmiszert és berendezéseket szállít az állomásra.)

A vizsgálat végéig a három megmaradt űrsikló, az Atlantis, a Discovery és az Endavour biztosan a földön marad. Utána az amerikai űrhivatalnak, a NASA-nak el kell döntenie, ismét engedi-e repülni a siklókat. Ez esetben is hiányozni fog a Columbia kieső kapacitása, mert mindhárom komp felújításra szorul. A NASA új konstrukció még időigényesebb kifejlesztése mellett is dönthet.

Addig is vannak azonban szállítási feladatok. Elvben az űrprogramot szűkmarkúan dotáló Oroszország nagyobb részt vállalhat az űrállomás megépítéséből, például úgy, hogy a NASA megrendelésére több Szojuz rakétát gyárt, amelyek részben átvennék a siklók feladatát. Jelenleg azonban mindössze két Szojuz rakéta áll készen, és kétséges, hogy a NASA valóban feladna megrendelést orosz rakéták gyártására.

Így valós lehetőség, hogy akár évekkel csúszhat az űrállomás megépítése, s addig a meglévő részeken pusztán karbantartó munkát végeznének.

A Boeing azzal, hogy 1996-ban megvásárolta a Rockwell International űrágazatát, az űrsikló hivatalos gyártója lett. Ezenkívül 50 százalékban érdekelt a United Space Alliance-ban, amely a siklók karbantartását és napi repülésirányítását végzi. A megrendeléshiánnyal küszködő Boeing egyre jobban támaszkodik az 50 milliárd dolláros éves bevételből jelenleg 2 milliárdot hozó űrüzletre.