Brüsszel fizeti majd az exportot

Az uniós tejpiaci szabályozás sikerességét, végső soron a termelők és a feldolgozók jövedelmének garantálását három intézményes ár befolyásolja. Az egyik az irányár, amely az unióban a 3,7 százalékos zsírtartalmú tejre vonatkozik. Az uniós irányár mértéke ma csaknem megegyezik a jelenlegi, 72 forint körüli literenkénti magyar árral. Az EU-s mértéket a 2000-2005 közötti időszakra 30,98 euróban állapították meg száz kilogramm tejre vetítve. Ez literenként 75 forint körüli árnak felel meg, és azt jelenti, hogy a csatlakozással a tejfelvásárlási árak gyakorlatilag nem emelkednek majd.

Az irányárnál nagyobb a jelentősége a vaj és a tejpor intervenciós árának. Ugyanis az ezekkel való "gazdálkodás" biztosítja az uniós tejpiac stabilizálását, minthogy a többlettejből eltarthatóbb vaj, tejpor vagy éppen sajt készíthető. A tej irányárát az Európai Miniszterek Tanácsa több évre előre állapítja meg. Ezt tekintik a továbbiakban egyfajta mércének arra, hogy a gazdáknak nagyobb áringadozásoktól mentes jövedelmi szintet lehessen biztosítani. Ha ugyanis az árak csökkennek, Brüsszel a vajra és a tejporra intervenciós felvásárlást és - a vajat is ideértve - magántárolási támogatást léptethet életbe.

Mivel az uniós tejpiaci szabályozás jelenleg szinte kizárólag az extratejre érvényes, a minőséget a közösség külön nem támogatja. Ezért a hazai termelők elesnek a korábbi években adott minőségi ösztönzéstől, ami még az idén is 5,20 forintot tesz ki literenként. Emellett kockázatot jelent, hogy az unió 2005-től összesen 15 százalékkal csökkenti az irány- és az intervenciós árakat három év alatt. Ellentételezésként azonban kvótatámogatást (tejprémiumot) vezet be, amelyből Magyarország 2005-től összesen 68 millió euróval részesedik. E támogatási formát az FVM már az idén bevezette, literenkénti 1,32 forintos mértékben.

Szakértők szerint a magyar termelők jövedelmi pozíciója a belépéssel összességében 5-10 százalékkal javul. A csatlakozás után nem kell a termelőknek és a feldolgozóknak hozzájárulást fizetniük a terméktanácsi intervenciós kasszába, hogy a felesleges tej exportálható legyen. A befizetések mára elérték az évi 18-20 milliárd forintot. A belépéstől azért válnak szükségtelenné, mert az unió valamennyi, harmadik országban eladott tejterméket exporttámogatásban részesít, vagyis fedezi a tejtermékek belső és világpiaci ára közötti különbséget. (FI)