Nekiment az uniós kormányoknak az IMF: a hírhedt szervezet szerint túl sokat segítenek az embereknek az energiaválság ellen
Az Európai Unió legtöbb országa nem fogadta meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanácsát, hogy az üzemanyagok adójának csökkentését és más, az energiaválság kezelésére tett lépéseit célzottan hajtsa végre, noha ezzel veszélyes piaci reakciókat idézhetnek elő.
Mindenkinek segítenek a kormányok, ez azonban drága
Az IMF kutatása szerint az energiaválságra adott válaszok kétharmada az unióban nem volt célzott, noha mind a nemzetközi hitelező, mind Brüsszel arra intette a kormányokat, hogy ideiglenes és célzott lépéseket tegyenek.
Ezek visszafordítása ugyanis politikailag nehéznek bizonyulhat, miközbena kötségek az idő múlásával egyre nagyobbra nőhetnek.
Alfred Kammer, az IMF európai részlegének vezetője a Financial Timesnak arról beszélt, hogy az uniós kormányok nem tanultak az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázióból, amikor sok ország tett lépéseket az energiaárak elszabadulkása ellen. A szakember szerint azonban nem mindenhol áll rendelkezésre az ezt segítő fiskális tér. Véleménye szerint ideje elkezdeni azt a párbeszédet, hogy az általános lépések mennyire drága módját jelentik az adóbevételek felhasználásának, miközben arra máshol is szükség lenne.
A hitelpiacok megbüntethetik az energiaválsággal küzdő kormányokat
A finanszírozási költségek már most is az eurózóna egyes országaiban több éves csúcsra értek az iráni háború kezdete óta, hiszen a befektetők is aggódnak az energiaársokk költségvetési hatásai miatt. A közel-keleti válság hatásaitól természetesen a kormányok világszerte igyekeznek megvédeni a háztatrtásokat és a vállalkozásokat, így például Németország a dízel adóját csökkentette két hónapra, Spanyolország pedig 3,5 milliárd euró áfát enged el az energián. Olaszországban szintén csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját.
Az elmúlt évek sorozatos válságai miatt azonban az uniós gazdaságok költségvetései törékeny helyzetben vannak.
Kammer is arról beszélt, hogy egyes országok nem képesek ezeket a lépéseket fenntartani, ha máshol nem kompenzálják a kiadásokat, ami a kötvénypiacra is kihatással lehet. Olaszország, Franciaország, Belgium és Görögország az eurózóna legeladósodottabb országai a valutalap szerint.
Ugyanakkor egyelőre a hatások még enyhék, az IMF kutatásai szerint eddig az EU-országok csak GDP-jük 0,18 százalékát használták fel az energiaárak tompítására, szemben az orosz-ukrán háború kitörését követő 2,5 százalékkal. Azonban ha a Hormuzi-szoros tartósan zárva marad, ez az összeg szinte biztosan nőni fog.
A magas ár jelzés, amit nem szabad eltompítani
A kormányok intézkedéseivel az a baj Kammer szerint, hogy a válság tartósabb lehet, mint amire azok bevezetésekor számítani lehet, és ekkor a költségek is megugorhatnak. Az olyan lépések, mint az ársapkák vagy az adócsökkentések pedig elnyomják a mgas árak jelzését, és akkor is fenntartják a magas keresletet, amikor a kínálat korlátozott, így elhomályosítják az alternatív energiaforrások, például a megújulók használatát célzó ösztönzőket.
Az árjelzés eltávolításával ugyanis megszűnik a motiváció a változásra.
