Egyablakos rendszert akar az FVM

December végére működőképes lesz az az agrár-intézményrendszer, amely a csatlakozás utáni uniós és nemzeti támogatásokat közvetíti a mezőgazdasági termelőknek - mondja Szanyi Tibor. Bár az FVM-nek az idén négyévnyi lemaradást kell ledolgoznia, a politikai államtitkár szerint teljesíthető a feladat. Így nem állhat elő olyan helyzet, amely megakadályozná a gazdák támogatáshoz jutását az EU-s csatlakozás után - szögezte le.

Az FVM január végén döntött arról, hogy a minisztérium mellett működő Agrárintervenciós Központból (AIK) hozza létre az uniós és a magyar (nemzeti) dotációk folyósításához szükséges kifizető ügynökséget. Később az AIK-ba olvad a SAPARD Hivatal is, amely ma az uniós agrár- és vidékfejlesztési előcsatlakozási források felhasználását koordinálja. A kifizető ügynökség területi szervei a megyeszékhelyeken működnek majd, és regionális központok is lesznek. A gazdálkodóknak ezeket kell majd felkeresniük az ügyintézéshez.

Az agrártárca arra törekszik, hogy a termelők számára úgynevezett "egyablakos" rendszert alakítson ki - közölte Szanyi Tibor. Ez azt jelentené, hogy a gazdák minden dotációs és regisztrációs ügyet egy helyen intézhetnének el. A területi és regionális szervezetekhez közvetlenül is fordulhatnának, de dönthetnének úgy is, hogy a minisztérium megyei földművelésügyi hivatalainál dolgozó falugazdászokat, illetve a köztestületi agrárkamarákat vagy a hegyközségeket bízzák meg e feladattal.

A politikai államtitkár meggyőződése szerint a közösségi agrárpolitika (kap) átvetele után a magyar termelők számos jelenlegi EU-tag gazdálkodóinál jobb helyzetbe kerülhetnek. Ez többek között amiatt lehet így, mert Magyarországnak - a 30 százalékos kiegészítési lehetőséggel - jelentős mozgástere lesz a közvetlen kifizetéseknél.

Egyes tagállamok termelői hiába kapnak látszatra nagyobb dotációt, ezt - például Nagy-Britanniában, Spanyol- vagy Franciaországban - a magas földbérleti díjak felemésztik. Nálunk viszont az összességében 55 százalékra feltornászható közvetlen kifizetés tényleges plusztámogatást jelent majd - szögezte le Szanyi Tibor.

A gazdálkodók azonban a belépés után csak akkor juthatnak a dotációkhoz (ideértve az összes megszerezhető támogatást), ha regisztráltatják magukat. Ehhez várhatóan ez év végéig egy új típusú nyilvántartásba vételi lapot kell kitölteniük. Minden termelőnek magának kell eldöntenie, bekapcsolódik-e a regisztrációs rendszerbe. Aki nem veteti nyilvántartásba magát, nem csak a támogatásoktól esik el, hanem áruit sem viheti majd a piacra.

A gazdanyilvántartást - az úgynevezett integrált igazgatási és irányítási rendszer (iier) részeként - a kifizető ügynökség működteti majd. Az iier létrehozása alapvető feltétele annak, hogy az uniós és a nemzeti dotációkat a csatlakozás után folyósítani és ellenőrizni lehessen. A még kialakítás alatt álló iier-hez tartozik majd a parcella- és állatnyilvántartás, illetve a szőlő- és gyümölcskataszter kezelése is. Szanyi Tibor szerint az FVM a kifizető ügynökséggel kapcsolatban jó megoldásnak tartaná, ha a későbbiekben a nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programjához (avop) kötődő támogatások kiutalása is idekerülne. Emellett fontos intézményfejlesztési lépésnek nevezte az élelmiszer-biztonsági hivatal létrehozását, illetve az állat- és növény-egészségügyi határátkelőhelyek uniós normák szerinti kialakítását is.