Előkészítés alatt az első kohéziós pályázatok

Az EU ISPA előcsatlakozási alapját felváltva hamarosan a közösség kohéziós alapja válik a hulladékgazdálkodással összefüggő nagy önkormányzati beruházások első számú finanszírozási forrásává. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban (KVM) már javában folyik a pályázatok előkészítése, s az első hulladék témakörű támogatási kérelmeket három-négy hónap múlva kezdhetik el vizsgálni a brüsszeli szakértők. Az EU a kohéziós alapból 2004 és 2006 között összesen 480 millió eurót biztosít Magyarországnak környezetvédelmi célokra. A támogatás egyik fő területét a korszerű hulladékgazdálkodás megteremtése jelenti. Az unió elvárásai szerint a korszerűtlen, települési hulladéklerakót be kell zárni. Ezek helyét mintegy 120 komplex regionális hulladékkezelő rendszer venné át, amelyek megfelelő műszaki védelemmel vannak ellátva, s az ártalmatlanítás mellett a hulladék újraválogatásával és kezelésével is foglalkoznak. Az alap másik fő támogatási területe a szennyvízelvezetést és

-tisztítást célzó projektek finanszírozása. Így - a Csepel-szigeten - a kohéziós alap (társ)finanszírozásával valósulhat meg a Budapesti Központi Szennyvíztisztítómű is, amelyre a pályázók 180 millió euró értékű támogatást kérnek. A kohéziós alap biztosítaná azt az összeget is, amelyet az önkormányzatok még az ISPA-pályázatok keretében nyertek el, ám a kivitelezési munkálatok az uniós csatlakozást követően kezdődnek meg. Ennek összege eléri a 132 millió eurót, így 2004 és 2006 között még évi 50-60 millió euró köthető le szabadon.

"A kohéziós alapot megcélzó pályázatok készítése valójában nem újdonság, mert az ISPA pályázati rendszere ugyanezen a módon működik" - mondta Becker László, a KVM főosztályvezetője. A 10 tagjelölt ország számára közlekedési és környezetvédelmi beruházások támogatása céljából létrehozott ISPA-alapból Magyarország 2000 és 2006 között évi 44 millió euró támogatást igényelhetett környezetvédelmi célokra. Az Európai Bizottság (EB) regionális politikák főigazgatósága 2000 őszén hagyta jóvá az első támogatásokat. A döntéshozók ekkor a Szolnok, Szeged, Debrecen és Miskolc, illetve a négy város térségének hulladékelhelyezési gondjait, valamint a Győr és Szeged szennyvízkezelési problémáját megoldó projektek támogatására ítéltek meg támogatást. A hat beruházáshoz Brüsszel 81,3 millió euróval járult hozzá, amelyet hazai forrásokból 57 millió euróval kell kiegészíteni. Ezután 2001 őszén az EB 44,5 millió euró odaítéléséről döntött a Duna-Tisza nagytérség, a Sajó-Bódva völgye, valamint a Tisza-tó térségi regionális hulladéklerakó építésére, valamint Pécs és Sopron csatornázására és szennyvíztisztítására. A beruházások összértéke meghaladja a 84 millió eurót.

Az EB illetékesei legutóbb tavaly ősszel döntöttek újabb projektek finanszírozásáról. Ekkor négy regionális hulladékkezelő létesítésére különítettek el pénzt. Ezek költsége együtt 157 millió euró, amiből az EB 102 milliót vállalt át az ISPA terhére. A brüsszeli szervezet a Nyugat-Balaton és a Zala folyó medencéje, valamint a Dél-balatoni és Sió-völgyi települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer című projektekre összesen 56,4 millió eurót biztosított, amelyek a térség 507 településének hulladékelhelyezését oldanák meg. A döntéshozó bizottság a Homokhátság 84, valamint Pest megye északkeleti része 99 településének regionális hulladéklerakója megépítésére együttesen 45,6 millió eurót különített el.

A KVM ugyancsak tavaly nyújtotta be az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt tervezetét, de erről csak az elkövetkező hetekben születhet döntés. A fejlesztés költsége 26 milliárd forint lenne, amelyből - kedvező döntés esetén - az ISPA 50 százalékot vállalna át. Emellett még az első kohéziós pályázatok előtt, az elkövetkező hetekben küldik ki az utolsó három - szennyvíztisztítással összefüggő - ISPA támogatási kérelmet, illetve áprilisban készülhet el a Budapesti Központi Szennyvízisztítómű építésére vonatkozó társfinanszírozási kérelem is, amelyet az EU már a kohéziós alapból támogatna. A kiküldés előtt álló három pályázattal Magyarország várhatóan teljesen le tudja majd kötni az ISPA-alapból számára 2006-ig elkülönített összeget.

A pályázatokhoz képest kevésbé gördülékeny az elnyert támogatások felhasználása. "Az első sikeres pályázatok és a beruházások megkezdése között számos új problémával kellett szembesülni. Ezek késlekedést eredményeztek, de a többi beruházás előkészítése már gyorsabban fog menni" - fejtette ki Becker László. A 2000-es ISPA-projektek kapcsán tavaly kiírták a kivitelezői tendereket, így idén megkezdődhet az első regionális lerakók, illetve városi tisztítóművek építése. A 2001-es projektek közül szintén jól halad a pécsi szennyvíztisztító beruházás előkészítése, így ennek a kivitelezése is megkezdődhet az idén.

Az adminisztratív nehézségek mellett a másik nem várt problémát a regionális hulladéklerakók építésével szemben több helyen tapasztalt lakossági ellenállás jelenti. A Brüsszel által eddig támogatott 11 hulladékgazdálkodási projekt közül a tiszafüredi a szolnoki és az északkelet-Pest-megyei projekttel szemben bontakozott ki komoly lakossági ellenállás. A legkényesebb helyzet az utóbbi fejlesztés kapcsán alakult ki. A regionális lerakó eredetileg Püspökszilágyra került volna, azonban a helyi lakosság népszavazáson elutasította a tervet, majd Sződön ugyanez ismétlődött meg. Az újabb lehetséges helyszín Kartal. Itt a lakosság befogadónak tűnik, azonban a település az érintett térség szélén helyezkedik el, ami a szemétszállítási díjak markáns megemelését vonhatja maga után a beruházást követően. A gazdaságossági számítások még folynak, s a tervre Brüsszelnek is rá kell bólintani. "A többszöri sikertelen nekifutás ellenére az ISPA-tól elnyert hárommilliárd forint nem veszett el, mivel a kivitelezői szerződéseket csak 2004 őszén kell bemutatni a brüsszeli döntéshozóknak" - közölte Becker László. Ugyanakkor a KVM főosztályvezetője szerint a jelenséget mindenképpen kezelni kell. Ennek érdekében a többi beruházás helyszínén a tárca a jövőben korábban kezdené el a lakosság tájékoztatását a tervezett létesítményekről, emellett a KVM a közelmúltban leszerződtetett egy pr-céget a lakosság felé irányuló kommunikácó megszervezésére.