Ezután sem vehetnek földet a külföldiek

A teljes jogú EU-s tagság elnyerésével Magyarországnak nem kell megnyitnia földpiacát az uniós állampolgárok előtt. Ez azt jelenti, hogy hatályban maradnak a földtörvény azon rendelkezései, amelyek a külföldiek tulajdonszerzését tiltják. E szabályozást azonban nem lehet bármeddig fenntartani. A csatlakozási megállapodás szerint a külföldiek kizárása hét évre szól, amely három évvel meghosszabbítható, ha a magyar és az EU-s földárak között még mindig jelentős lenne a különbség. A mai tulajdonszerzési korlátozások tehát összességében 2014-ig lehetnek hatályban.

A tilalomra azért van szükség, hogy a tőkeerős EU-s állampolgárok az olcsó magyar területeket jogszerűen ne vásárolhassák fel. Ezzel ki lehet zárni a piacról azokat a külföldieket is, akik pusztán spekulációs céllal, az árak növekedésére számítva vennének földeket. Ugyanakkor a csatlakozási szerződés értelmében a belépéstől lehetővé kell tenni a vételt azoknak az uniós állampolgároknak, akik egyéni vállalkozóként legalább három éve jogszerűen letelepedtek, és életvitelszerű agrártevékenységet folytatnak. Ez azt jelenti, hogy akár már 2004 májusában földet vehet az, aki legkésőbb 2002-ben letelepedett, és a további követelményeknek is megfelel.

Az agrártárca szerint e lehetőséggel kevés EU-s gazdálkodó él majd, így 7-10 év alatt lehetőség nyílik arra, hogy a hazai gazdálkodók megerősödjenek, és birtokaikat életképes nagyságúra növeljék. Mindez a belföldi természetes személyekre (őstermelőkre, vállalkozókra, családi gazdálkodókra) vonatkozik. Jogi személyek (gazdasági társaságok, szövetkezetek) 2004-től sem vehetnek földet, függetlenül attól, hogy székhelyük Magyarországon van-e, vagy sem. Egy-egy belföldi magánszemély legfeljebb 300 hektár (6 ezer aranykorona) tulajdonjogát szerezheti meg, és ugyanekkora területet bérelhet.

Az egyéni gazdálkodók birtokaik fejlesztéséhez állami támogatásokat és kedvezményes hiteleket vehetnek igénybe. A magyar birtokpolitikában központi szerepet tölthet be a nemzeti földalap. A szervezet már ma is mintegy egymillió hektár termőterület hasznosításáért felel, így alapvető fontosságú lehet a birtokrendezésben, vagyis a megfelelő nagyságú, versenyképes birtoktestek kialakításában is. A hazai földterületek elaprózottságára jellemző, hogy egy korábbi KSH-felmérés szerint a földtulajdonos háztartások csaknem 80 százaléka egy hektárnál kisebb területtel rendelkezik.

A magyar szabályozás a haszonbérletből sem a külföldieket, sem a jogi személyeket nem zárja ki a csatlakozás után, a bérletnél eddig sem vonatkozott rájuk tilalom. A külföldi bejegyzésű cégek és magánszemélyek egyaránt legfeljebb 300 hektárt (6 ezer aranykoronát), a belföldi gazdasági társaságok és szövetkezetek 2500 hektárt (50 ezer aranykoronát) bérelhetnek. A mai szabályozás kivételes előnyöket biztosít a haszonbérlőknek, mivel mind az elővásárlási, mind az előhaszon-bérleti rangsorban az első helyen állnak. Ezzel azonban csak akkor élhetnek, ha számukra a vételt, illetve a bérletet más jogszabályi rendelkezések nem korlátozzák vagy tiltják. Így egy külföldi bérlő - bár az elővásárlási sorrendben elvileg őt is az első hely illeti meg - a földet nem veheti meg.