BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kisebb acélpótvám, nagyobb bosszúság

Április 2-ától ismét acélkvóta és pótvámrendszer védi a hazai acélgyártókat, amelyek együttes vesztesége 2001-ben 8,8 milliárd forint volt, s tavaly tovább nőtt. Kapacitásaik részben kihasználatlanok, összlétszámuk 1996-2001 között 37 százalékkal csökkent. A kereskedők a pótvámok indokolatlan és káros voltát emelik ki.

A múlt évben hat hónapig védett tizenöt termékkör helyett csak hetet óv és a tavalyinál jórészt kisebb mértékben a jövő hónap elejétől bevezetett acélpiaci kvóta- és pótvámrendszer. A cél, hogy ne nőjön tovább a Magyarországon felhasznált acélon belül az import aránya, s hogy talpra állhassanak, megerősödhessenek a hazai gyártók. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vizsgálata szerint egyértelműen a behozatal okozott károkat tizenegy termékcsoport esetében a belföldi előállítónál, s hét termékcsoportnál kell a gyártók érdekében, azaz az uniós csatlakozásunkig érvényes óvintézkedéseket hozni. Ezeknél a vámkezeléskor az importőrnek pótlékot kell fizetnie.

A kereskedők értelmetlennek érzik, hogy olyan termékek is védelmet élveznek, amelyek hazai gyártása nem folyamatos vagy leállt. Sefer Stevan, a Ferroglobus Rt. igazgatósági elnöke, egyben a hazai acélkereskedőket tömörítő egyesülés elnöke. "Nemcsak a kereskedők, hanem a hazai ellátás zavartalansága szempontjából is egyértelműen károsak a most bevezetett pótvámok." Elfogadhatatlannak tartja, hogy például az idomacél piacát is védi az intézkedés, holott gyártója, a DAM Steel Rt. csőd alatt áll. Ugyanakkor elismeri, hogy a lemeztermékek piacának védelme javít a Dunaferr Rt. helyzetén.

Nincs teljes megelégedettség a gyártói oldalon sem. Bujpál László, az Ózdi Acélművek Kft. kereskedelmi igazgatója a betonacél 15 százalékos pótvámja miatt csalódott. Elmondása szerint mostanra ért volna be a társaságnál a tavaly decemberben lejárt védővám kedvező hatása, a fenti vám azonban a nyugati gyártókkal szemben fölösleges, a keletiekkel szemben pedig kevés.

Az ÓAM-ra egyébként neheztelnek a kereskedők, mert "német importterméket terít Budapesten". A társaságnak címezve ötezer tonna betonacél áll a csepeli szabadkikötőben. A feladó a társaság 20 százalékos tulajdonosa, a meitingi Lech Stahlwerke GmbH (LSW). Mint Bujpál László érdeklődésünkre elmondta, a mennyiséget taktikai készletként rendelték.

A cég ugyanis - mint beszámoltunk - az év elején három hetet állt energia-, majd egy hetet alapanyag- (acélhulladék)ellátási nehézségek miatt. Bár ezen idő alatt 20-40 ezer tonnás raktárkészlete volt, ez mára 6 ezer tonnára apadt. Bizonytalan volt a piacvédelem beindulása is, ezért kellett biztonsági megfontolásból megrendelni a fenti mennyiséget.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.