Magasabb répaár, dráguló cukor

Javulhat a cukorrépa-termelők helyzete a csatlakozás után, mert termelési költségeik már most megközelítik az uniós szintet, míg a répaár elmarad attól. Ezért a belépés után a tonnára vetített gazdálkodói bevételek a várható költségemelkedésnél jobban nőhetnek. Hazánkban a répa irányárát a legutóbbi termelési szezonra tonnánként 8800 forintban határozták meg, a tényleges ár pedig 8900 forint volt. A közösségi ár - összhangban az unió cukorpiaci rendtartásával - jövőre 11 500 forint lehet, ami tonnánként 2600 forintos növekedést takarhat. Az FVM szerint így a többletbevétel meghaladhatja a 30 milliárd forintot. Mód lesz a mai, 60 ezer hektáros répaterület növelésére is (például bioetalol-gyártás cukorrépából).

A répa felvásárlási ára szorosan függ a fehércukorra megállapított intervenciós ártól, így csak azzal együtt lehet érvényes Magyarországon is. Az uniós intervenciós ár ma tonnánként 631,9 euró, vagyis mintegy 158 ezer forint. Ez azonban csak egyfajta biztonságot jelent, mivel intervenciós kifizetésekre az unióban alig volt példa az utóbbi időszakban, elsősorban a vámvédelemmel támogatott, jóval magasabb piaci árak miatt. Az EU egyébként is csak a kvótán belül megtermelt cukorra, illetve az ehhez szükséges répára működteti az árgaranciát. Magyarország 401 684 tonna répacukor- és 137 627 tonna izoglükózkvótát kapott.

A hazai jövedelmi pozíciókkal ma a termelők és a feldolgozók egyaránt elégedetlenek - mondja Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács titkára. Kapkodásra még sincs ok, mert a belépésig az ágazat azt célozta meg, hogy a hazai cukorárak az uniós termelői szint 80 százalékát érjék el, és a mai helyzet már közelít ehhez. Az EU-ban egyébként ma kilónként körülbelül egy euróba (240-250 forintba) kerül átlagosan a cukor az üzletekben. Az ár nálunk jóval kisebb, kilónként 180-185 forint között mozog. A különbség még mindig meglehetősen nagy. A terméktanácsban azzal számolnak, hogy a fogyasztói ár a belépéskor sem közelíti meg az uniós mértéket. Jelentősebb árváltozást a fizetőképes kereslet sem tenne lehetővé. Az viszont valószínűsíthető, hogy a cukor árnövekedése az egyéb élelmiszereknél jelzett, 1-2 százalékos emelésnél nagyobb lehet. A drágulás becslések szerint elérheti a 10 százalékot is a belépés évében.

A titkár szerint a répatermelőktől és -feldolgozóktól a közösség minden országban azt várja el, hogy cukorból biztosítsák a lakossági önellátást. Ezt segíti az 1968-ban bevezetett cukorpiaci rendtartás. Az egyes országokra cukorkvótát állapítottak meg, de annak elosztásáról a tagállamoknak kell gondoskodniuk. A rendtartás célja, hogy megfelelő termelői életszínvonalat, elfogadható fogyasztói árat, növekvő agrártermelékenységet és kiegyensúlyozott belpiacot biztosítson. A szabályozás a belépő országokban azonnal érvényes lesz. Legfontosabb elemeit Magyarország már bevezette. Így működik a kvótarendszer és a termelői- feldolgozói viszonyt rendező szakmaközi egyezmény is. (FI)