Nincs szó uniós importdömpingről

Sem a fogyasztói árakban, sem az élelmiszerimportban nem okozhat megrázkódtatást az európai uniós csatlakozás - állítja Szabó Sándor, a Külügyminisztérium kereskedelempolitikai főosztályvezetője. Ennek alapvető oka, hogy Magyarország és az EU a kétoldalú agrárkereskedelem jelentős részénél már az elmúlt években leépítette a vámokat és eltörölte az exporttámogatásokat. A liberalizáció eredményeként az áruforgalom zöménél olyan helyzet állt elő, mintha Magyarország már csatlakozott volna az egységes EU-s piachoz. A termelők így időben feltérképezhették azt is, milyen versenytársakkal találják majd szemben magukat "élesben", vagyis a teljes jogú tagság elnyerése után.

A KüM felmérései szerint a belépés évében az valószínűsíthető, hogy a magyar élelmiszerárak - átlagos fogyasztói kosarat figyelembe véve - egyáltalán nem változnak, illetve legfeljebb egy százalék körüli mértékben növekednek. Annak ellenére is ez várható, hogy a mezőgazdasági felvásárlási árak - elsősorban az EU-s intervenciós szabályozásnak köszönhetően - előreláthatólag 5-10 százalékkal emelkednek. Mindez tehát azt jelenti, hogy az élelmiszerpiacon árrobbanásra egyáltalán nem kell számítani. Ennek oka részben az, hogy az uniós és a magyar árszintek jelentősen közeledtek egymáshoz az elmúlt években. Másrészt a magyar vásárlóerő is gátat szab a jelentős drágulásnak, mivel a keresetek nem azonnal, hanem több év alatt érik majd el az EU-s mértéket.

Természetes ugyanakkor, hogy a csatlakozás nem azonos módon hat majd az egyes agrárcikkek árára. Valószínűsíthető, hogy érzékelhetőbb változás a cukornál következhet be. Itt ugyanis előreláthatólag még marad különbség a hazai és az EU-s fogyasztói árak között. Emellett több terméknél az árakat más tényezők is befolyásolják majd. Így például az, hogy a belépéssel Magyarország az uniós vámszabályozás hatálya alá kerül a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben. Bár a védettség ezzel összességében nő, egyes árucikkeknél a vámok csökkennek. Ez lesz a helyzet például a szeszesitaloknál, ahol a 68 százalékos magyar vámot "nullaszázalékos" EU-vám váltja fel. Ez az árak mérséklődésével is járhat, ha a kereskedelem a vámkiesésből származó hasznot nem nyeli le.

A hazai gazdálkodóknak nem kell tartaniuk attól sem, hogy a belépés lehetőséget teremt az uniós agrárcikkek dömpingszerű importjára - szögezte le a főosztályvezető. Éppen ellenkezőleg, az EU-s termékek behozatalában nem várhatók látványos változások. Magyarország egyébként - a kelet-közép-európai térség államai közül egyedüliként - eddig is pozitív szaldót tudhatott magáénak az EU-val folytatott agrárkereskedelemben. Ez azt jelenti, hogy a hazai vállalkozások értékben és mennyiségben is több árut adtak el az unióban, mint amenynyi onnan a magyar piacra érkezett. Tavaly az EU-ba irányuló agrárkivitelünk 1,416 milliárd eurót tett ki, szemben a 679 milliós importtal. Az egyenleg tehát 736 millió eurós aktívumot mutatott.

A behozatal meglódulásától azért nem kell tartani, mert az EU számos esetben eddig sem használta ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a kétoldalú liberalizációs megállapodások nyújtottak. Ez azt jelenti, hogy az uniós cégek általában nem vették igénybe teljes mértékben a vámmentességet biztosító kontingenseket. Ez volt a helyzet például a bornál, amelyre Magyarország az EU-nak mintegy 170 ezer hektoliteres vám nélküli éves kvótát nyitott, ebből azonban csak 40-50 ezer hektoliter jelent meg a magyar piacon.

Bizonyos áruknál viszont nem zárható ki, hogy az unióból, illetve egyes EU-n kívüli államokból is több érkezik az országba a csatlakozás után - mondta Szabó Sándor. Ez fordulhat elő többek között a sertéstermékeknél vagy a sajtnál, amelyek eddig is érzékeny, kvótákkal alaposan regulázott cikkeknek minősültek. Ezekben az ágazatokban szükség van arra, hogy a termelők a hatékonyság javításával alkalmazkodjanak a fokozódó versenyhez, hívta fel a figyelmet Szabó Sándor.

Érdemes ugyanakkor tudni, hogy - ellentétben például a közvetlen kifizetésekkel - Magyarország már a belépés pillanatától teljes mértékben jogosult lesz az uniós exporttámogatásokra. Ezzel jelentős mértékben javulhatnak a kiviteli pozíciók a harmadik országok piacain. A szabályozás lényege, hogy a magyar cégek százszázalékos mértékben, vagyis mindenféle megkülönböztetés nélkül igénybe vehetik majd az EU-ban meghirdetett exportszubvenciókat. E támogatások tehát alapvetően kedveznek majd az exportorientált magyar ágazatoknak, így a hazai kivitelben meghatározó sertés- és baromfiszektornak is.