Ősszel "uniós búzát" vethetnek a gazdák

Az elmúlt évek sokszor kiszámíthatatlan állami beavatkozásai és drasztikus áringadozásai helyett stabil, előre tervezhető szabályozás lép életbe a gabonaágazatban az uniós csatlakozás után. Az új rendszer egyik alapját az úgynevezett intervenció képezi, amely már a belépés pillanatában teljes mértékben kiterjed Magyarországra is. Ennek lényege, hogy az EU felvásárolja a gazdasági szereplőktől a termést, ha a piaci árak egy előre meghatározott szint alá süllyednek. Ez az érték 2003-2004-ben 101,31 euró lesz tonnánként, ami körülbelül 24,4-24,5 ezer forintnak felel meg (1 euró = 242,5 forint). Az intervenció a búzára, a durumbúzára, az árpára, a rozsra, a kukoricára és a cirokra terjed ki. Az EU-s ár kedvező értékesítési pozíciót garantálna a hazai termelőknek, hiszen az elmúlt években a tonnánkénti felvásárlási árak az érintett növények többségénél sokszor 20 ezer forint alatt maradtak.

Az uniós rendszerből az is következne, hogy az idén ősszel vetett búzát, árpát és rozsot már az EU-s szabályozás szerint értékesíthetnék a gazdálkodók 2004-ben, ha Magyarország jövő májustól teljes jogú taggá válna. A terményt úgynevezett intervenciós raktárakban kell majd elhelyezni, amelyek kialakítása most folyik. Az EU-ban minimálisan általában 80 tonna ajánlható fel, de ettől a tagállamok eltérhetnek. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az intervenciós időszak nálunk november 1-jétől indul majd, és a következő év május 31-éig tart. Ez nem kedvez a korábbi betakarítású kalászos gabonák felajánlásának, mivel ezeket tovább kell tárolni. A hazai gazdák jobban jártak volna, ha az EU Magyarországot egy másik, úgynevezett déli intervenciós övezetbe sorolja, ahol az uniós beavatkozás jóval előbb, augusztus 1-jén kezdődik.

A biztos értékesítési lehetőség mellett az unió fix összegű, hektáronkénti területalapú támogatást is garantálna, amely a szántóföldi növények közül a gabonafélék mellett az olaj-, a fehérje- és rostnövényekre is kiterjedne (összefoglaló néven úgynevezett GOFR-növények). A közvetlen kifizetéseknek is nevezett támogatások mértéke 2004-ben a gabonaféléknél, illetve az olaj- és rostnövényeknél mintegy 40 ezer, míg a fehérjenövényeknél 45-46 ezer lesz hektáronként, szemben a magyar költségvetésből ez évben igénybe vehető 7-9 ezer forinttal. A durumbúzával foglalkozó gazdák a területalapú támogatásokon felül speciális dotációra is jogosultak lesznek. Ennek mértéke az úgynevezett hagyományos termesztőkörzetekben (Dél-Dunántúl, Mezőföld, Dél-Duna menti síkság, Közép-Alföld, Berettyó-Körös-Maros-vidék, Győri-medence, Hajdúság) hektáronként 45,8 ezer, a nem hagyományos térségekben 18,5 ezer forint lesz.

Az agrártárca számításai szerint a dotációbővülés a GOFR-növényekkel foglalkozó termelőknek összességében 100-120 milliárd forint jövedelemtöbbletet eredményezne az idei évhez képest. E pozíció később tovább javulna, mivel az EU - amely jövőre közvetlen kifizetésként még csak 25 százalékát nyújtaná a jelenlegi tagok számára járó öszszegnek - a rá eső támogatást évi 5-10 százalékos kiegészítésekkel 2005-től fokozatosan száz százalékra növelné.

Az összes támogatható GOFR-bázisterület évi 3,48 millió hektárt tesz majd ki (lásd még elemzésünket a 6. oldalon). A csatlakozási megállapodás szerint a dotációk meghatározásánál úgynevezett súlyozott referenciahozamot vesznek figyelembe, amely 4,73 tonna lesz hektáronként. Fontos tudni, hogy e termésátlagnak - egy képlet alkotóelemeként - csak a hektáronkénti támogatás kiszámításánál van szerepe. Ez tehát azt jelenti, hogy a gazdálkodók számára semmiféle termeléskorlátozást nem okoz, vagyis a tényleges hektáronkénti hozamok ennél kisebbek és nagyobbak is lehetnek.

Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet számítása szerint a kukoricánál előreláthatólag tonnánként 5,8 ezer forint jövedelem képződik 2004-ben, szemben az elmúlt években kimutatott ezer forint körüli értékkel. Ez az eredményesség megötszöröződését jelentené. Hasonló mértékű, 2-6 ezer forintos tonnánkénti jövedelemmel lehetne kalkulálni a többi GOFR-növénynél is.