Segítenék a hasznosított anyagok piacra jutását

Bár a hulladékok kötelező hasznosítási arányának fokozatos emelése az újrahasznosítási piac bővülését valószínűsíti, a tisztázatlan üzleti és jogszabályi viszonyok sokszor hátráltatják a feldolgozókapacitások növelését. Hasonló nehézségeket okoz, hogy a hulladékokból előállított úgynevezett másodlagos nyersanyagok ára sokszor magasabb az elsődlegesen előállított termékekénél, ezért a gazdasági szereplők a kormányzattól várnak segítséget a piacra jutás megkönnyítése érdekében, s a HOE néhány hete nyújtotta be az erre vonatkozó előterjesztését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) részére.

"Az újrahasznosítási célok elérését megkönnyítheti, s a hazai környezetvédelmi háttéripar fejlődését segítheti, ha a hulladékokból előállított termékek értékesítését adózási könnyítésekkel, vagy a közbeszerzési preferenciákkal segítik" - fejtette ki Balatoni Henrik, a HOE elnöke. A szervezet előterjesztése szerint a lehetséges alternatívák között szerepel, hogy az újrahasznosított termékeket kedvezményes áfakörbe sorolják, vagy az adórendszerben más területeken alkalmazott közvetlen támogatási formákat erre a körre is kiterjesszék s őrizzék meg 2004 után is, az EU által megengedett módon. A szervezet másik javaslata, hogy a közbeszerzések során részesítsék előnyben azokat a pályázókat, akik több hasznosított hulladékot szándékoznak felhasználni, vagy írják elő kötelezően, hogy az egyes munkák során milyen arányban kell másodlagos nyersanyagokat felhasználni.

Az építési és bontási, valamint a bányászati hulladék anyagok, az erőművi pernyék és kohósalakok újrahasznosítását - elsősorban az útépítések területén - hasonló módon segítené a jövőben a GKM is. Erős György, a tárca miniszteri biztosa elmondta: a tárca a KVM-mel együtt előkészítette egy közhasznú társaság megalakítását, amely oly módon segítené elő a másodlagos nyersanyagok hasznosítását, hogy a lerakott és keletkező hulladékvagyont fajtánként felmérné, másrészt a konkrét beruházások esetén a megrendelőknek - Nemzeti Autópálya Rt., közútkezelő kht.-k, önkormányzatok - javaslatokat tenne a hulladékok felhasználására, továbbá a műszaki és jogi szabályozás módosítását is kezdeményezhetné. Erős György szerint a megrendelők érdekeltségét a közbeszerzési pályázatok kapcsán a HOE által javasolt módokon lehetne megteremteni. A miniszteri biztos szerint a felálló kht. egyelőre az építési és bányászati hulladék anyagokból, valamint az erőművi pernyékből és kohósalakból keletkező hulladékvagyon felszámolását segítené, de működésbe hozásával párhuzamosan "el lehet kezdeni vizsgálni, hogy a rendszer kiterjeszthető-e a gumi-, az üveg- és a műanyaghulladék hasznosítására is". Erre példa lehet a műanyaghulladékokból gyártott zajvédő falelemek előállítása. Ezek értékesítése az elsődleges nyersanyagból készített termékek árelőnye miatt ma nehézkes, miközben a Magyarországon keletkező évi 180 ezer tonna műanyaghulladékból jelenleg csupán 25-30 ezer tonnát hasznosítanak.

Mindenesetre a hulladékok újrahasznosításával foglalkozó cégek forgalma az elmúlt években a begyűjtési és értékesítési nehézségek, valamint a - például a termékdíj alóli mentesség mértéke kapcsán kialakult - jogszabályi bizonytalanságok ellenére is évi 300-400 milliárd forint közé emelkedett. A piacon 16-18 nagyobb - évi 1-10 milliárd forintos forgalmú -, valamint 800-1000 kisebb vállalkozás működik. A piac további bővülését valószínűsíti, hogy az országos hulladékgazdálkodási terv és az EU elvárásai értelmében a hulladékok újrahasznosításának arányát a jelenlegi 15-20 százalékról 2010-re átlagosan 50-re kell növelni. A papír-, illetve a vas- és acélhulladék feldolgozására már most is elegendő ipari kapacitás van, emellett az utóbbi időben a legtöbb tőke a műanyaghulladék hasznosításának területére érkezett. Ugyanakkor az üveghulladék feldolgozása azt követően nehéz helyzetbe került, hogy Magyarországon megszűnt a színes üvegek gyártása. A használt akkumulátorokat Szlovéniába, Ausztriába és Csehországba exportálják hasznosítás céljából, ezzel szemben az elektronikai hulladék és a roncsautók hasznosítása még szabályozásra vár, az erre vonatkozó uniós direktívák átvétele még nem történt meg.

A hasznosításhoz szükséges újragyűjtés megszervezése céljából a piaci szereplők több területen saját közhasznú társaságo(ka)t hoztak létre. Két kht. foglalkozik az akkumulátorok újragyűjtésével, és megalakult egy a gumihulladék újrahasznosítására is. Az Öko-Pannon Kht. mellett nemrég egy második közhasznú szervezet is megkezdte tevékenységét a csomagolási hulladékok újrahasznosítása területén. Az Öko-Pannon az idén 1 millió lakost vonna be a szelektív hulladékgyűjtésbe, ami a hasznosító cégeknek is jelentős megrendeléseket eredményezhet.

Szakértők szerint a piac jelenleg az újrafelosztás időszakát éli. Egyszerre vannak jelen a régi állami cégekből átalakított és privatizált vállalatok, valamint a külföldi cégek által alapított, vagy megvásárolt vállalatok. Mindenesetre a legnagyobb, hulladékfeldolgozással foglalkozó, nyugat-európai cégek többsége már jelen van Magyarországon, s saját leányvállalatok létrehozásával jelentős részt hasítottak ki maguknak a hazai piacból. Arra vonatkozólag nincsenek pontos adatok, hogy összességében eddig mennyi külföldi tőke érkezett a területre, mivel a letelepedő külföldi cégek többsége meglehetősen alacsony alaptőkével hozza létre magyarországi vállalkozásait, ám ezt követően általában jelentős fejlesztéseket hajtanak végre.

A tőkeerős nyugati cégek térnyerése a piaci verseny erősödéséhez vezetett: a piac újrafelosztásáért folytatott versenyben a vállalkozások többsége egyre magasabb színvonalon és egyre olcsóbban kínálja szolgáltatásait. Szakértők szerint a nagyobb tartalékokkal rendelkező vállalatok egy része piaci részesedése növelése érdekében átmenetileg a veszteséges működést is vállalja, azonban a kevésbé tőkeerős vállalkozások ebben a helyzetben sokszor nem képesek megfelni a kiélezett verseny követelményeinek.

Jelentős változások várhatók a kommunális hulladékok begyűjtésével, szállításával és lerakásával foglalkozó cégek piacán is, ahol 10-12 nagyobb vállalat mellett jelenleg számtalan kisebb vállalkozás tevékenykedik. A cégek önkormányzati megbízás alapján kötelező közszolgálati feladatokat látnak el. Ez egyrészt azzal jár, ha valaki megszerez egy megbízást, akkor nagy valószínűséggel évekig biztos munkára számíthat, másfelől a területre csak korlátozottan jellemzők a piaci viszonyok, mivel a megrendelők köre meghatározott. A változást a települési hulladéklerakók fokozatos felszámolása és a komplex regionális hulladékkezelő rendszerek létrehozása okozza, amelynek következtében - szakértők szerint - jelentős koncentráció következhet be a területen. Ennek eredményeképpen számos kisvállalkozás kiszorulhat a piacról, igaz, ezzel párhuzamosan a kommunális hulladékok ártalmatlanítása a környezetet lényegesen kevésbé megterhelő módon mehet végbe.

Más a helyzet a hulladékgazdálkodás másik nagy szegmense, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása területén, ahol a piaci szereplők új üzleti lehetőségekre, de emellett a verseny erősödésére és bezárásokra készülnek. Jelenleg mintegy 50 veszélyeshulladék-égető működik Magyarországon, amelyek együttesen évi 100 ezer tonna veszélyes hulladékot ártalmatlanítanak. A nagyobb létesítmények száma 8-10, amelyek mellett több tucat kisebb - kórházi vagy üzemi - égető üzemel. Ugyanakkor kérdéses, ezek közül egyáltalán mennyi tud majd megfelelni a szigorodó működési feltételeknek. A legnagyobb létesítmények - Dorog, Győr - már most is megfelelnek a 2005-től életbe lépő uniós előírásoknak, de a kisebb kapacitású veszélyeshulladék-ártalmatlanítók többségét teljesen át kell alakítani, vagy be kell zárni a határidőig. Sok esetben az utóbbit valószínűsíti, hogy a kisebb létesítmények esetén a fajlagos beruházási költségek magasabbak, s gyakran az üzemek felépítése sem teszi lehetővé az átalakítást. Az égetők számának csökkenése megszüntetheti a jelenlegi kapacitásfelesleget, sőt akár kapacitáshiány is előállhat a területen.

Pedig az üzleti lehetőségek 2004 után várhatóan bővülnek. "Az uniós csatlakozást követően várhatóan Magyarországon is szigorúbban érvényesülnek a hulladékkezelési törvények, azaz a veszélyes hulladékok nagyobb hányada kerülhet megfelelő módon ártalmatlanításra. Emellett új megrendelések érkezhetnek Szlovákiából, ahol a magyarországinál fejletlenebb a környezetvédelmi háttéripar" - vélekedett Lágler Katalin, a dorogi Onyx Magyarország Kft. ügyvezetője. Ezzel szemben a Magyarországhoz közel eső német és osztrák égetők jelentette konkurencia erősebbé válhat, igaz - meghatározott feltételek mellett -, most is van lehetőség a veszélyes hulladékok ártalmatlanítási célú exportjára. Egyelőre vita folyik arról is, engedélyezzék-e a cementgyárakban bizonyos veszélyes hulladékok égetését, ami szintén meghatározó mértékben befolyásolhatja a piaci szereplők további lépéseit, igaz, a kérdés a nyugat-európai országok többségében sem dőlt még el.