Szélből nyernek milliókat

Világszerte erőteljesen bővül a következő időszakban a szélenergia hasznosítása. A dán BTM Consult független tanácsadó cég becslése szerint a következő öt esztendőben évente átlagosan több mint 11 százalékkal növekszik majd a piac. Ezzel együtt a szélenergia az összes energiatermelésből nagyjából egy százalékkal részesedik, de a károsanyag-kibocsátás csökkentése végett világszerte növekszik az aránya. A BTM azt jósolja, hogy 2012-ben a világ áramfogyasztásának több mint két százaléka szármzik majd szélenergiából.

Tavaly rekordnagyságú, 7200 megawatt kapacitást helyeztek üzembe, ezzel a szélerőművek teljesítménye 32 ezer megawattra emelkedett, ami 16 millió európai háztartás áramellátását képes fedezni. Az iparágban változatlanul az öreg kontinens áll az élen, az erőművek 85 százaléka itt működik. Az USA-ban az adókedvezmények körüli huzavona hátráltatja az előrelépést, a szélenergia hasznosítását tekintve Németország a legnagyobb piac az egész világon.

Magyarországon a szélenergia részesedése egyelőre jelentéktelen, hiszen jelenleg egy szélerőmű működik a Duna-parti Kulcs községben, valamint egy saját használatra termelő szélturbina van az inotai erőműben, s a következő szélparkot a Veszprém megyei Tésen tervezik német beruházásban. A kulcsi szélerőművet állami támogatással valósította meg a beruházó - az Első Magyar Szélerőmű Társaság, amely 74,73 százalékban az E.On Hungária Rt., 25,27 százalékban Stelczer Balázs és Szabolcs tulajdona -, s az úttörőnek tekintett beruházásnál az E.On arra törekedett, hogy legalább ne legyen veszteséges a vállalkozás.

A napenergiát tekintve viszonylag kedvező adottságaink lennének, de ez idő szerint mindössze 30 ezer négyzetméternyi kollektort helyeztek üzembe többnyire hőtermelésre, illetve meleg víz előállítására. (Ausztriában jelentős állami támogatással 1,8 millió négyzetméternyit.) Ezzel együtt a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a hazai napkollektorgyártók forgalma folyamatosan nő. A szél- és napenergiánál azonban nálunk valószínűleg jelentősebb lesz a biomassza - főleg a fafeldolgozó üzemeknél - és a geotermikus energia felhasználása.