Vágóhídra mehet a tyúkok egy része

Körülbelül 20 hazai tojástermelő üzemet be kell zárni Magyarországon az uniós csatlakozás napjától, mivel várhatóan nem tudják teljesíteni a ketreces tyúktartásra vonatkozó állatjóléti előírásokat - mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BT) mezőgazdasági titkára. A gondot az okozza, hogy az unió 2003-tól tovább szigorított a hagyományos ketreces tyúktartás szabályozásán. Brüsszel pontosan meghatározta az állatok szabad mozgásterét, az etetővályúk és itatók méreteit, a ketrecek magasságát és a padozat lejtésszögét. Úgynevezett karomkoptatók elhelyezését is előírta a ketrecekben.

Az EU 21 magyar gazdaságnak 2009-ig adott haladékot a követelmények teljesítésére, de további 20, nehéz helyzetben lévő cég e lehetőséget nem kapta meg. Földi tájékoztatása szerint a fennmaradó 200 magyar tojástermelő gazdaság sem felel meg teljes mértékben az előírásoknak, de a belépés után is használhatja jelenlegi ketreceit. Ehhez azonban addig tartási változtatásokat kell végrehajtaniuk. Ezek közül a legfontosabb, hogy csökkenteniük kell a tojótyúkok számát. Az unió ugyanis a hagyományos ketreces tartásnál tyúkonként minimum 550 négyzetcentiméternyi területet ír elő, szemben a 415 négyzetcentiméteres hazai átlaggal. Ez 20 százalékos állományszűkítést von maga után, ami - az 5 milliós nagyüzemi tyúklétszámot figyelembe véve - egymillió állat levágását (vágóhídra küldését) jelenti legkésőbb 2004 májusától.

A hagyományos ketreces tartást 2012-ig lehet használni, utána az úgynevezett feljavított módszerre kell áttérni. Ez alapvető változtatásként az 550 négyzetcentiméteres tyúkonkénti területet 750-re növeli majd. Új berendezésként 2003. január 1-jétől már csak ilyen ketrecet szabad üzembe helyezni. Földi Péter szerint a hazai fejlesztéseket hátráltatja, hogy az új követelmények teljesítése tyúkférőhelyenként 40-50 százalékos beruházási többletköltséggel jár, és 13 százalékkal növelik az üzemelési kiadásokat is. A BT kevésnek tartja a mai állami támogatásokat.

Egyelőre nem teljes a hazai tojásjelölési rendszer sem, pedig a kereskedelmi forgalomba hozott, évi 1,5-2 milliárd tojást valamilyen módon már ez év januárjától meg kellene jelölni. A belépés kapcsán még kétséges a tojástermelés importvédelme, mivel a 26 százalékos hazai vám megszűnik. Emiatt megnőhet az uniós termékek behozatali esélye. A darabonként 4 forintnak megfelelő EU-s vám viszont megfelelő védelmet nyújtana a harmadik országokkal szemben, ha ezt az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására nem kellene a mai érték 15 százalékára (mintegy 60 fillérre) csökkentenie - közölte Földi. (HL)