Változatosabbá váló internetes hirdetések
Egyre újabb hirdetési megoldások jelennek meg a magyar nyelvű internetes oldalakon. A tavaly még egyedi formátumnak számító hirdetések, a szövegen belüli kis képernyő, azaz microsite, illetve az oldalmegnyitáskor a képernyőn felbukkanó, majd automatikusan a tálcára lekerülő hirdetési felület, a pop-under ma már a nagyobb portálok standard kínálatában szerepelnek. Ugyanakkor a legegyszerűbb formák, így a csíkhirdetés (azaz banner) sem tűntek el. Észrevehető változás azonban, hogy a kreatív megoldások egyre inkább a kommunikáció hatékonyságára összpontosítanak, ami nem feltétlenül a minél látványosabb felületmegoldásokat jelenti, hanem akár az olyan, kevésbé hirdetésnek tűnő eszközöket is, mint például a szponzoráció, a direkt mailek, chatablakok - tájékoztatta lapunkat Hámori Zsuzsa, a Fastbridge, az Initiative Media reklámdivíziójának vezetője.
Napi kétmillió feletti oldalletöltéssel és havonta több mint 350 ezer olvasóval az Index az egyik leglátogatottabb portálnak számít Magyarországon. Náluk egy 468x60 képpontos hirdetés ezerszeri megjelentetése témától függően négynyolcezer forintba kerül. Nagyobb, 728x60-as hirdetési felületet (superbanner) megjelentetése kétezer forinttal drágább. Az árakat azonban nemcsak a hirdetési felület mérete, hanem annak tartalmi környezete is befolyásolja. A tarifatáblázat tanúsága szerint a technikai újdonságokat, gazdasági híreket és autókat bemutató oldalak drágábbak, az itt elérhető közönség ugyanis nagyobb értéket képvisel a hirdetők számára. Általánosságban az is elmondható, hogy az egy-egy konkrét tartalom alapján jól körülhatárolható olvasótáborhoz való hozzáférés magasabb egységárat jelent, mint a széles közönséget vonzó általános tartalmak vagy akár a nagy látogatottsággal rendelkező címoldalak. Egy címoldali megjelenéshez - például az Index esetén - olyan nagy megjelenésszámot kellene megvenni - hogy ne vesszen el a hirdetés a többi reklám között -, hogy a végöszszeg gyakorlatilag ugyanakkora lenne, mint a magasabb egységárat képviselő célzott tartalmak esetében.
A nagy portálok hirdetési árait összevetve nagy különbséget nem igazán lehet felfedezni, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a hirdetési bevételek is hasonlóan alakulnak, hiszen a szerződések gyakran a listaárakhoz képest jelentős kedvezményt tartalmaznak, illetve számos esetben barterezés áll a megállapodás mögött. Így kérdéses az is, hogy az évente akár 60-70 százalékos növekedést felmutató internetes hirdetési piac tavalyi 3,2 milliárdos listaár szerinti értéke ténylegesen mekkora piacot takar. A cégek egyébként reklámköltségvetésüknek mindössze 1-2 százalékát költik el az online médiában.
Kérdéses azonban, hogy az internet sajátosságaira építő megoldások a jövőben miként segíthetik az internetes reklámköltések növekedését. Közülük ismeretes például az úgynevezett átúszó forma, amely az oldal letöltésekor 100x100 képpontos ábra balról jobbra történő lassú áthaladását jelenti, de ehhez hasonlatos a kurzor mozgását követő apró embléma is, valamint az oldalletöltéskor néhány másodpercre a képernyő jelentős részére kiterjedő, majd a saját kis hirdetési felületre visszahúzódó reklámok. Külön kategóriát jelent a szponzoráció, itt egyes rovatok címe mellett van megemlítve a hirdető neve. Lehetőség van azonban a tartalomszolgáltatókhoz kapcsolódó e-mail rendszer ügyfeleinek juttatott hírlevélbe való bekerülésre is.
