Véglegesült termékdíjas szabályozás

Szigorodó mentességi szabályokat szelektív begyűjtési követelményeket tartalmaz a termékdíjakról szóló törvény végrehajtási rendelete, amelynek tartalmát a kormány múlt héten tette közzé. A kormányrendelettel több hónapos bizonytalanság zárult le a termékdíj fizetése alóli mentesség kapcsán, amely elsősorban a csomagolóanyagokat forgalomba hozó cégeket érinti anyagilag.

A csomagolóanyagokat forgalmazó cégek az idén a kötelező újrahasznosítási előírások teljesítése esetén teljesen mentesülnek a termékdíj fizetése alól, de 2004-től 80 százalékra csökken a mentesség mértéke, s a fennmaradó hulladékhányadra termékdíjat kell fizetni. A mentességhez a cégeknek az idén az általuk kibocsátott csomagolóanyag 40, jövőre 45 százalékát kell visszagyűjteni. Az EU 2005-re 50 százalékos hasznosítási arányt ír elő. A csomagolási hulladék hasznosításának aránya jelenleg 30-35 százalékos. Ez elsősorban az iparra és a kereskedelemre jellemző, az évi 440 ezer tonna lakossági csomagolási hulladékból csak 6-7 ezer tonnát gyűjtenek vissza.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) a csomagolóanyagok forgalmazói által az újrahasznosítás megszervezésére létrehozott koordináló szervezet, az Öko-Pannon Kht.-val szemben támasztott követelményeket is szigorította. A szervezetnek jövőre az országban keletkező hulladékmennyiség 8, míg 2005-re 20 százalékát kell a lakosságtól szelektív módon begyűjtenie - mondta Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A csomagolási hulladékról szóló tavalyi kormányrendelet januártól lehetővé teszi, hogy azok a cégek, amelyek vállalják a csomagolóanyagok hasznosítását, mentességet szerezhetnek a termékdíj alól. Ennek érdekében hozták létre a piaci szereplők az Öko-Pannon Kht.-t, amely a cégek befizetéseiből finanszírozza a lakossági szelektív hulladékgyűjtés és

-hasznosítás megszervezését. A helyzet azután vált bizonytalanná, hogy a termékdíjtörvény tavaly decemberi módosításakor a kormány úgy döntött: a mentességet egy végrehajtási rendeletben szabályozza, így a piaci szereplők nem tudták eldönteni, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, vagy a termékdíj kedvezőbb számukra, ráadásul a végrehajtási rendelet csak mostanra, a termékdíjtörvény életbelépése után másfél hónappal készült el.

"A gazdaságossági számítások elkészítéséig nem alakítjuk ki álláspontunkat, de most is látszik, hogy a mentesség korlátozása kétségessé teheti a korábbi célkitűzések teljesítését" - vélekedett Viszkei György. Az Öko-Pannon Kht. ügyvezetője szerint azzal, hogy 2004-től a kötelező hasznosítást teljesítő cégeknek is ki kell fizetni a termékdíj egy részét, kétségessé vált, hogy a szelektív hulladékgyűjtés finanszírozása helyett nem éri-e meg nekik inkább a termékdíj fizetését választani. Kellő számú csatlakozó cég nélkül az Öko-Pannon Kht.-nek nincs elég forrása a szervezetre vonatkozó elvárások teljesítésére, azaz a "mentesség szigorításával a szelektív hulladékgyűjtéstől vonták el a forrásokat". Viszkei György szerint az elemzések ismeretében döntenek arról, hogy érdemes-e a piaci szereplőknek tovább finanszírozni az Öko-Pannon Kht.-t.

A végrehajtási rendeletből derül ki az is, hogy a reklámhordozó papírok, valamint a hígítók és oldószerek után milyen feltételek mellett kell a termékdíjat fizetni, amelyekre februári hatállyal terjesztették ki a fizetési kötelezettséget. A rendelet pontosította, hogy a reklámhordozó papírok utáni termékdíjat nem a nyomdáknak, hanem a termékek megrendelőinek kell fizetni. A termék bevallása és a termékdíj befizetésének adminisztrálása szintén a megrendelőket fogja terhelni.

Nehézségekbe ütközhet az oldószerekre és a hígítókra kivetett termékdíjak beszedésének megszervezése, ami a vegyipart, a bútor-, a gyógyszergyártást, a nyomda- és a kozmetikai ipart is érinti. A gyártó és importőr cégeknek minden terméküket akkreditáltatni kell annak megállapítására, hogy mely termékek után mennyi termékdíjat kell fizetni. A bevizsgálás a KVM reményei szerint 90 napot vesz majd igénybe. "Problémás, hogy importtermékek esetén a magyarországi készletek csak néhány hétre elegendők, miközben az akkreditálás ennél hoszszabb időt vehet igénybe" - fejtette ki Peller Katalin. A Magyar Nyomdász- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára arra emlékeztetett, hogy például a nyomdafestékek nemcsak a reklámhordozók, hanem a napilapok és a tankönyvek készítéséhez is nélkülözhetetlenek. Mindenesetre a nyomdaipari beszállítók kezdeményezik a KVM-nél, hogy a már elvámolt, de még a nagykereskedelmi raktárakban lévő termékeket akkreditálás nélkül forgalomba lehessen hozni.