Egyszerre három főnöki székben
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői (vagyis az rt.-k igazgatósági tagjai, a kft.-k ügyvezetői, a közös vállalatok igazgatói, valamint a kkt.-k és bt.-k üzletvezetésre jogosult tagjai) a cégük eredményes működése szempontjából kiemelkedő fontosságú szerepet töltenek be. A társasági törvény (gtv.) szabályai alapján ugyanis ellátják a társaságuk törvényes szervezeti képviseletét, és irányítják mindennapi gazdasági tevékenységét. Ennek során egyrészt végrehajtják az adott társaság legfőbb szerveinek a határozatait, másrészt a tulajdonosi közösség testületi hatáskörébe nem tartozó kérdésekben folyamatosan maguk is döntéseket hoznak. Ez a felelősségteljes szerepkör indokolja azt, hogy a társasági törvény korlátozza az egy személy által ellátható tisztségek számát. A régi gtv. eredetileg egyidejűleg két vezetői tisztség betöltését tette lehetővé. Az 1992-es törvényi módosítás azonban feloldotta ezt a korlátot, ezért egy személy akárhány vezetői tisztséget betölthetett.
A sokszoros tisztségekkel szembeni erős társadalmi ellenérzésekre is figyelemmel az új gtv. ismét korlátozta az egy személy által egyidejűleg betölthető tisztségek számát, kimondva azt, hogy egy személyt legfeljebb három gazdasági társaságnál lehet tisztségviselővé választani. A megválasztott személyeknek pedig kötelességévé tette azt, hogy az új tisztség elfogadásától számított 15 napon belül írásban tájékoztassák azokat a társaságokat, amelyeknél már vezető tisztséget látnak el. Ennek a tájékoztatási kötelezettségnek a megsértésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek a tisztségviselők.
A vezetői tisztségnél kevésbé időigényes felügyelőbizottsági (fb-) tagságra viszont továbbra sem állapított meg a gtv. hasonló korlátozó szabályt. Ezért ugyanaz a személy elvileg akárhány fb-tagságot elvállalhat.
További kizáró okokat is meghatároz a törvény, melyek fennállása esetén nincs mód a tisztségviselő megválasztására.
Mindezeken túl olyan további összeférhetetlenségi okokat is meghatároz a gtv., amelyeknél a társaságok már hozzájárulhatnak a tisztségvállaláshoz. Ilyen például az a rendelkezés, amely szerint az adott társaság vezető tisztségviselője nem lehet a cégével azonos tevékenységet is végző más gazdálkodószervezet tisztségviselője.
Ez alól a tilalmi szabály alól azonban az érintett cég felmentést adhat akár a létesítő okiratában, akár pedig a legfőbb szervi ülésen hozott határozatában.
A gyakorlatban különböző értelmezési kérdések adódnak. Így például egy kft. cégbejegyzése során a cégbíróság kötelezte a céget, hogy 30 napon belül csatolja az ügyvezetői "összeférhetetlenségi" nyilatkozatot, valamint az "esetleges összeférhetetlenség feloldását". Ezt követően a cég (ismételten) benyújtotta az ügyvezetői nyilatkozatot, amely szerint a tisztség ellátására nézve kizáró ok nem áll fenn. S bejelentette azt is, hogy az ügyvezető X. és Y. kft. fb-jének is a tagja.
A bejelentés után az elsőfokú bíróság elutasította a kft. bejegyzés iránti kérelmét, arra való hivatkozással, hogy a cég nem csatolta a többes tisztségvállaláshoz szükségesnek tartott, X. és Y. kft. által adandó hozzájáruló nyilatkozatokat.
A kft. fellebbezésére a Legfelsőbb Bíróság (Cgf. VII. 31 060/2001) határozatával megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, és egyúttal felhívta a cég bejegyzésére is. Döntésében rámutatott arra, hogy a kft. - az elsőfokú bíróság hiánypótló felhívására - ismételten bejelentette, hogy az ügyvezető milyen további társaság tisztségviselője, és az ügyvezető arról is nyilatkozott, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok. A fellebbező kft. egyébként a bejegyzés iránti kérelméhez eredetileg is csatolta az ügyvezetői elfogadó bejelentést, amely az összeférhetetlenségről is nyilatkozott, ezért a társaság a jogszabályban előírt kötelességének már a bejegyzés előterjesztésekor eleget tett. Ezért az elsőfokú bíróság megalapozatlanul utasította el a kft. bejegyzés iránti kérelmét.
