Kiállítás- és DVD-ajánló

Brit művészet 1996-2002

A micro/macro című kiállítás 20 jeles brit művészt mutat be, akik az utóbbi hét évben - egyebek között a nagy port kavaró, Európában és a tengerentúlon is bemutatott Sensation című vándorkiállítással - váltak ismertté. A kissé nagyra törő cím ellenére a kiállítás üde szigetként hat az utóbbi időben vérszegény magyar kortárs művészet fővárosi szentélyében. A Műcsarnok főigazgatójának, Fabényi Júliának, valamint Caroline Douglasnek, a British Council londoni vizuális művészeti főmunkatársának közös válogatómunkája során elsősorban azokra a művekre koncentráltak, melyek a művész és a körülötte álló világ viszonyára reflektálnak. Csupa friss művel találkozhat a látogató a Budapesti Tavaszi Fesztivál legnagyobb kortárs művészeti programján. A kiállítás megtekinthető a Műcsarnokban, 2003. június 1-jéig.



Díjazottak a Ludwig Múzeumban

A Strabag az idén hetedik alkalommal hirdette meg festészeti díjának pályázatát. A 73 jelentkező közül az egymillió forintos fődíjat a zsűri egyhangúlag Győrffy Lászlónak ítélte oda, míg a négy, egyenként 400 000 forintos alkotói támogatást Csiszért Zsuzsi, Ernszt András, Oláh Mátyás László, valamint Páll Tibor Krisztián kapta. A hazai képzőművészeti közélet legmagasabb összdíjazású pályázatának kiállítását végigjárva átfogó képet alkothatunk a fiatal képzőművészeinket foglalkoztató aktuális kérdésekről: a digitalizált képalkotás művészi lehetőségeiről, valamint a kommersz kontra elitművészet között egyre inkább elmosódó határvonalakról. A kiállítás megtekinthető 2003. április 20-áig a budai várban, a Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeumban.



Absztrakt utak Ausztriában: 1900-2000

Bécs és Budapest között utazva néha érdemes megszakítani az utazást Győrben. A hangulatos barokk város nemcsak a turistákat, hanem az átutazókat is évek óta remek kiállításokkal csalogatja. A győri művészeti múzeumban ezekben a napokban egy az osztrák képzőművészet XX. századi absztrakt irányzatait összefoglaló kiállítást láthatnak az érdeklődők. A bécsi iparművészeti egyetem és a győri képtár együttműködéséből született tárlat a méltán nevezetes Wiener Werkstätte két kiemelkedő mesterétől, Josef Hoffmanntól és Kolo Mosertől indulva mutatja be az absztrakt formateremtés szinte minden jelentős irányzatát az osztrák képzőművészetben. A reprezentatív anyagot és a rengeteg ismeretlen nevet látva a látogató talán azon is elgondolkodik: vajon nyugati szomszédaink ugyanolyan felszínesen ismerhetik művészetünket, mint mi az övékét? A kiállítás megtekinthető a Győri Városi Művészeti Múzeumban, 2003. május 18-áig. (KG)



Bolond szél fúj

A hóbortos diáklány szerelmi cselszövései végre DVD-n is, habár? Aki akarta, már a vászon előtt megleste csodálatos szemét. Nem hiába lett ez a mű a tavalyi esztendő legmeglepőbb alkotása, természetesen csak az Amelie csodálatos élete után (a két műben csak annyi a közös, hogy a gyönyörű, őzikeszemű Audrey Tautou játszik bennük). Azt mondják, szerelem ellen nincs orvosság, és még azt is állítják sokan, hogy szerelem, bolondság? Nos, e két alaptételre épül Laetitia Colombani elsőfilmes rendezőnő meséje. A kezdet mindig rózsaszín, a rózsahegyek azonban nem érnek mindig célba. Ekkor lép közbe az álmodozás: bár semmi alapja nincs, az álomvilág olyan szép, hogy ennek nem lehet ellenállni. Azaz el kell érni azt, ami az álomvilágban olyannyira édesnek és valósnak látszik? bármi áron! A lány azonban túl messzire megy, szerelméért való bolondulása már-már idegesítő. Sőt: azzal, hogy kizárólag a saját álmai alapján elképzelt világában képes élni, csaknem szétzúzza az imádott férfiú házasságát? A filmet Audrey Tautou személyisége, hitelesen játszott naivitása teszi érdekessé. Bár rajongását csak hajszál választja el az őrültségtől, az ő interpretálásában ez a mese a tragikus fordulatok ellenére néhol elképesztően mulatságos. (Az extrák között érdemes megtekinteni a két alternatív befejezést.)



A kismenő és a nagy lehetőség

Steven Brill munkája egy filmtörténeti klasszikus, a Váratlan örökség remake-je. Az Oscar-díjas alkotást nem megszégyenítve, de sok-sok fricskát szórva minden létező fényűzésre készült el a mű, amely a rendező nem éppen legremekebb produkciója. A Kerge kacsa három részén és a Nehézfiúkon edződött Brill persze mindig is a vidámabb oldaláról szemlélte a világot és benne az olyan szerencsés vagy éppen szerencsétlen alakokat, mint Deeds (Adam Sandler). Nos, ezt a kisvárosi pizzás srácot, aki idétlen versikéivel színesíti a település egyetlen éttermének életét, egy nap váratlan csapás éri: váratlan, mert sohasem számított vagyonra, utazásra és olyan nőre, mint Winona Ryder. Csapás, mert szerencsétlenségére nem megy minden simán? A film persze a maga módján roppan mulatságos is tud lenni, ha mi is követjük a rendező életszemléletét, és nevetünk más esetlenségén. (TA)