Módosult munkaügyi szabályok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Megjelent a munka törvénykönyve és a hozzá kapcsolódó szabályozások módosítása. Az Mtk. leszögezi, hogy a munkaviszony alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeit szolgáló rendelkezések korlátozására. Hangsúlyozza, hogy a szerződést - elnevezésétől függetlenül - az eset összes körülményére figyelemmel kell megítélni. A bírói gyakorlat számára is fontos a részmunkaidőre vonatkozó passzusok törvénybe iktatása. Változtak, illetve új rendelkezésekkel egészültek ki a jogutódlásra vonatkozó előírások. Az ügyelet és a készenlét kapcsán a törvény egyebek közt kimondja, hogy egy hónapban a munkavállaló számára legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el, amit legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre közölni kell. Készenlét esetén a személyi alapbér 20, ügyeletre pedig 40 százalékának megfelelő munkabér jár. A betegszabadságra vonatkozó fontos szabály, hogy kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Munkanapként jön számításba az a nap is, amikor a munkavállaló munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzés alól. A munkaügyi ellenőrzés egyebek közt kiterjed a foglalkoztatásra irányuló szerződések alaki és tartalmi elemeire. A munkaügyi bírság mértéke első alkalommal, egy előírás megsértése esetén ötvenezertől kétmillió forintig terjed, ismételten, illetve több rendelkezés megsértésekor akár hatmillió forint büntetés is kiszabható.
A módosult szabályok július elsején lépnek hatályba.
A csatlakozás időpontjától él az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárásról szóló törvény. Ez azért született meg, hogy a közösségi szinten működő vállalkozásoknál, vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatottak az őket érintő, más államban hozott döntésekről kellő információkat kapjanak. Közösségi szintű az a vállalkozás, amely a tagállamokban legalább 1000, és két tagállamban, itt és ott is, legkevesebb 150 munkavállalót foglalkoztat. Az üzemi tanácsot a munkavállalók képviselői alkotják. Hatásköre kiterjed a vállalkozás egészét vagy legalább két különböző tagállamban található telephelyét érintő kérdésekre. (MK 2003/38. sz.) (MKK)
