Labdarúgó-világbajnokság: ivószünet, méregdrága mezek, horrorjegyek – így kaszál a vb-n a FIFA
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA FIFA történetének legnagyobb labdarúgó világbajnokságát rendezi meg: 48 válogatott játszik 104 mérkőzést az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában. A torna mérete már önmagában is üzleti forradalom, de az igazán megdöbbentő számok a pénzügyi oldalán láthatók.
A FIFA a 2023 és 2026 közötti ciklusra már 13 milliárd dollárnál is nagyobb bevétellel számol , ebből csak 2026-ban 8,9 milliárd dollár érkezhet be. A legnagyobb tétel továbbra is a televíziós jogdíjakból származik, amelyek közel 4 milliárd dollárt hozhatnak, de a jegyeladás és a VIP-vendéglátás együtt már 3 milliárd dollárt érhet.
Egyes becslések még ennél is magasabb, 10,9-11 milliárd dolláros világbajnoki bevétellel számolnak, ami több mint 50 százalékos növekedés lenne a katari tornához képest.
Az Egyesült Államok lesz a legnagyobb nyertes
A három rendező ország között jelentős különbségek mutatkoznak a várható gazdasági hatásokban.
- Az abszolút nyertes egyértelműen az Egyesült Államok lehet, amely a 104 mérkőzésből 78-at rendez. A FIFA és a WTO becslése szerint az amerikai gazdaságba összesen 30,5 milliárd dollárnyi többletbevétel áramolhat. A 11 amerikai helyszín egyenként 160 és 620 millió dollár közötti gazdasági többletet realizálhat, ami városonként akár 90–480 millió dolláros nettó hasznot is jelenthet.
- Kanada 13 mérkőzésnek ad otthont, elsősorban Toronto és Vancouver profitálhat a megnövekedett turizmusból és vendéglátóipari keresletből. Előzetes becslések szerint a világbajnokság összesen 3,8 milliárd kanadai dollárnyi gazdasági hatást generálhat, ugyanakkor az állami kiadások nagysága miatt továbbra is vita tárgya, hogy a nettó társadalmi haszon milyen mértékű lesz.
- Mexikó szintén 13 találkozót rendez, de a gazdaság méretéhez viszonyítva itt lehet a legnagyobb a hatás. Az országba mintegy hárommilliárd dollárnyi közvetlen bevétel érkezhet, ami a mexikói GDP 0,2–0,5 százalékának felelhet meg. A legnagyobb nyertesek Mexikóváros, Guadalajara és Monterrey lehetnek.
A tévé lett az aranybánya
A futball üzleti modellje továbbra is a televíziós közvetítésekre épül. A FIFA előrejelzése szerint a televíziós jogokból több mint 4,2 milliárd dollár folyhat be, ami minden korábbi rekordot megdönt. A szervezet számára különösen kedvező, hogy az észak-amerikai időzónák miatt Európában is jól nézhető időpontokban rendezik a mérkőzéseket.
A világbajnokság várható globális közönségét már hatmilliárd nézőre becsülik, ami gyakorlatilag egyedülálló reklámfelületet jelent a világcégeknek. Emiatt a szponzorok is soha nem látott összegeket fizetnek.
Az Adidas, a Coca-Cola, a Visa, az Aramco vagy a Qatar Airways egyenként akár 200 millió dollárnál is többet költhet a világbajnoki együttműködésekre, a szponzori bevételek pedig megközelíthetik a 2,8 milliárd dollárt.
Még az ivószünetből is pénzt csinálnak
A torna egyik legvitatottabb újítása az úgynevezett ivószünet. A FIFA eredetileg a játékosok egészségének védelmével indokolta, hogy a meccsek mindkét félidejében háromperces szünetet tartanak, a kritikusok szerint azonban legalább ennyire fontos szempont a reklámbevétel.
Az amerikai FOX televízió a becslések szerint akár 250 millió dollárt is kereshet kizárólag az ivószünetek alatt sugárzott reklámokból, ami önmagában fedezheti a közvetítési jogokra fordított összeg jelentős részét.
A megoldás akkora felháborodást váltott ki, hogy több korábbi játékos és szakember is bírálta, mondván, a futball egyik legfontosabb értéke éppen az, hogy a két 45 perces félidőt hagyományosan megszakítás nélkül játsszák le. A reklámok értékét jól mutatja, hogy egy 30 másodperces hirdetés ára már a 2022-es döntő alatt is elérte az egymillió dollárt az Egyesült Államokban.
Soha nem volt még ilyen drága kijutni egy labdarúgó vb-re
A FIFA egy másik újítása, a dinamikus árazás szintén heves vitákat váltott ki. A rendszer lényege, hogy a jegyárak a kereslet függvényében változnak, vagyis ugyanarra a mérkőzésre teljesen eltérő áron lehetett belépőt vásárolni. A döntőre szóló jegyek ára egyes csomagoknál már a 7-8 ezer dollárt is elérte, miközben az átlagos belépők ára is jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban.
A drágulás miatt már az amerikai hatóságok is vizsgálódnak. New York és New Jersey állam szerint a FIFA mesterséges hiányt teremthetett és olyan árképzést alkalmazhatott, amely a szurkolók számára átláthatatlan volt.
A magas áraknak már látható következményei vannak: több mérkőzésen is üres székek maradtak a stadionok drágább szektoraiban, miközben a másodlagos piacon még százezres nagyságrendben voltak elérhetők jegyek.
A stadionban egy hamburger is kisebb vagyon
És aki már megvette a jegyet, annak még mindig nincs vége a költekezésnek.
A stadionokban a legegyszerűbb ételek és italok ára is sokkolta a szurkolókat. Egy üveg vízért 5 dollárt, egy korsó sörért akár 19 dollárt is elkértek, míg Los Angelesben egy húsgolyós szendvics ára 24 dollár volt.
Az amerikai stadionüzemeltetési modell egyébként is a magas költésre épül:
- a VIP-páholyok,
- az exkluzív vendéglátócsomagok
- és a prémium ülőhelyek
sokszor többet hoznak a szervezőknek, mint a hagyományos jegyeladás. A FIFA hivatalos VIP- és hospitality-programja ezért vált az egyik legfontosabb bevételi lábbá, amely önmagában milliárdos üzletággá nőtte ki magát.
A világ legdrágább válogatottjai is itt futnak ki
A pályán közben olyan játékosállományok sorakoznak fel, amelyek értéke sok esetben egy közepes vállalat tőzsdei kapitalizációjával vetekszik. A Transfermarkt becslései szerint a torna legértékesebb keretei több mint egymilliárd eurót érnek , miközben a legolcsóbb válogatottak értéke alig néhány tízmillió euró. A különbség jól mutatja, hogy
a világbajnokság ma már nemcsak sportverseny, hanem egy hatalmas pénzügyi kirakat is, ahol a játékosok piaci értéke és a klubok üzleti érdekei is folyamatosan reflektorfényben vannak.
Érdekesség, hogy a magyar válogatott becsült értéke még a torna több résztvevőjét is meghaladja, ami jól érzékelteti, mennyire felértékelődött az elmúlt években a magyar futball játékosállománya.
Egy magyar alkotás is a vb egyik jelképe
A világbajnokság gazdasági és kulturális hatása Magyarországot is eléri: az atlantai Mercedes–Benz Stadion előtt álló, több mint 18 méter magas sólyomszobor ugyanis Csepelen készült, és a magyar szobrász, Szőke Gábor Miklós alkotása. A stadion a torna egyik legfontosabb helyszíne lesz, nyolc mérkőzésnek, köztük egy elődöntőnek is otthont ad.
Csepelről érkezett a világbajnokság egyik legnagyobb látványossága: a stadion előtt álló óriás mögött nemzetközi logisztikai művelet áll – meglepő részleteket árult el a művész
Június 11-én rajtolt a futballtörténelem eddigi legnagyobb világbajnoksága, amelynek egyik kiemelt helyszíne az atlantai Mercedes–Benz Stadion. A létesítmény előtt egy magyar alkotás fogadja majd a szurkolókat: Szőke Gábor Miklós monumentális sólyomszobra, amely az elmúlt években Atlanta egyik legismertebb turisztikai látványosságává nőtte ki magát. A művész a Világgazdaságnak mesélt arról is, hogy a stadion előtt álló óriás mögött komoly gazdasági, tervezési és logisztikai műveletek állnak.
A világbajnokság mára véglegesen egy olyan globális üzletté vált, amelyben a televíziós társaságoktól
- a reklámozókon
- és a stadionüzemeltetőkön
át egészen a művészekig és a szuvenírgyártókig rengetegen próbálnak részesedni.
A futball-világbajnokság így már nem csupán a világ legnézettebb sporteseménye, hanem az egyik legjövedelmezőbb szórakoztatóipari vállalkozás is. A kérdés már nem az, hogy lehet-e pénzt keresni rajta, hanem az, hogy meddig hajlandók a szurkolók egyre többet fizetni azért, hogy részesei legyenek az élménynek.
