Paksi esélyek
A Greenpeace csütörtökön Pakson tüntetett az atomerőmű tervezett élettartam-hosszabbítása ellen, s a "zöldenergia" arányának növelését követelte. Oroszki Lajos, a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt. igazgatója emlékeztetett, hogy Paks adja az ország áramszükségletének 40 százalékát. Átmeneti kiesése pótolható importból, illetve a drágán termelő és környezetvédelmi okokból keveset járatott erőművek üzembe állításával, de huzamosabb ideig a rendszer ekkora teljesítményt nem tud nélkülözni. A helyzetet árnyalja, hogy egy ilyen nagyságrendű új alaperőmű építése az engedélyezéssel együtt 6-8 évet is igénybe vehet, tehát egy új, Paks kiváltására alkalmas egység legkorábban 2009-2011 táján állhatna üzembe.
Megújuló energiaforrásokban Magyarország igen szegény. A Duna felső folyásától eltekintve sem komolyabb víz-, sem szél-, sem napenergia-potenciálunk nincs. Leginkább a biomassza és a geotermális energia felhasználása bővíthető. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások arányának növelése rendszerirányítási problémákat vet fel, az ilyen erőművek tartalékait is biztosítani kell, ami pedig a rendszerszintű költségek növekedését eredményezi.
Időközben az orosz tüzelőanyag-szállító, a TVEL már benyújtotta koncepciótervét a kettes blokkban történt üzemzavar felszámolására, és a Framatome ANP is jelezte, hogy ajánlata a napokban megérkezik - közölte Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. kommunikációs vezetője. Az ajánlatokat pénteken 11.30 órakor, közjegyző jelenlétében bontják fel.
Azokat két lépcsőben bírálják majd el, elsőként a paksi atomerőmű szakemberei külső szakértők bevonásával értékelik a koncepciókat, kizárólag szakmai, biztonsági szempontok alapján. Ezt követően az erőmű vezető szakembereiből és meghívott magyar szaktekintélyekből összeálló bizottság elé kerül a két cég tervezete, a végső döntés pedig a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság igazgatóságának a hatáskörébe tartozik.
