Kikapcsolni nem fogják, de engedje be a szerelőt: több százezer háztartáshoz húz be brutál gyors netet a Telekom
A hálózatfejlesztés nem állhat le a telekommunikációban, és ezt európai uniós program is segíti, miután piaci alapon nem mindig oldható meg bizonyos települések bekötése. Ezen hivatott segíteni a a DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program pályázat, amelynek segítségével a Magyar Telekom 16 vármegye 41 járásában, több mint 500 településen kezdi meg a hozzáféréssel még nem rendelkező területek lefedését optikai hálózattal.

Gigabites netet kínál a Magyar Telekom
Az új hálózaton a Telekom gigabites maximális le- és feltöltési sebességű internetet, széles tévécsatorna-választékot és interaktív televíziózási lehetőséget, több képernyős filmkölcsönzést, valamint HD, 4 és 8K kép- és hangminőséget kínál a háztartások és vállalkozások részére.
Nagy Péter, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy a technológia akár 50 gigabites sebesség elérését is lehetővé teszi, még ha ezt jelenleg még nem is nagyon lehet kihasználni. Beszélt arról is, hogy az optikai hálózat fejlesztése nem választható külön a mobilnetes fejlesztésekről, hiszen a bázisállomások összekötésére is szükség van az akadozásmentes mobilnet biztosításához.
A vezető elmondta, hogy a vezetékes net esetén ilyesmitől nem kell tartani, az elméletileg lehetséges 50 gigabites sebesség – ezt háztartások részére még nem kínálja a vállalat – kihasználása nem életszerű jelenleg, ám a mobilnetnél azért fordulhatnak elő torlódások. Erre példaként
a nyári hónapokban az M1–M7 autópálya bevezető szakaszát említette, ahol péntek délutánonként rendszeresen megnő az adatforgalom.
Több százezer háztartás számára lehet elérhető az optikai hálózat
A vállalat 20,319 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási forrást nyert el a Program 1–2. pályázati szakaszában, ami alatt három éven belül 118 ezer háztartás számára teremtődhet meg az optikai kapcsolat lehetősége. A pályázat keretében azonban a cég további több mint 500 ezer háztartás elérését is vállalta, nem támogatott, hanem piaci alapon. A cég közleménye szerint országszerte már több mint 3,16 millió háztartás és vállalkozás számára elérhető korszerű, gigabitképes optikai hálózaton keresztül otthoni internetezés és interaktív tévészolgáltatás.
Bár a hálózatfejlesztések során gyakran okozott gondot az önkormányzatokkal és más közműszolgáltatókkal közös munka, Kövesdi Gabriella, a cég szabályozási igazgatója szerint ez is változóban van, sőt olyan településről is tud, ahol az internetkapcsolat még politikai változást is hozott, miután a polgármester rugalmatlan hozzáállása visszaütött a koronavírus-járvány idején, amikor a gyors kapcsolat iránti igény megugrott.
Nem mindenki kapkod a váltással
Másik oldalról azonban a felhasználók között is vannak, akik nem szívesen váltanak a gyorsabb internetre, nem szívesen engedik be újra a szerelőt a házukba. Pedig ez nemcsak számukra biztosíthat jobb kapcsolatot, de a rendszer üzemeltetésének energiaigényét is csökkenti. Bár van lehetőség ezeket a szerződéseket 60 napos határidővel lemondani, hasonlóan a 3G-mobilhálózat megszüntetéséhez, ezzel a cég Nagy Péter szerint a legritkább esetben él, inkább az edukációra fektetik a hangsúlyt. Kovács Róbert, a Magyar Telekom vezetékes hálózatfejlesztési vezetője szerint azért a váltás iránti igény inkább organikus módon jelentkezik. A Magyar Telekomnak azonban még így is
mintegy 280 ezer olyan ügyfele van, aki a rézhálózaton kapcsolódik az internethez, bár ez a szám sokat csökkent az utóbbi években.
A vállalat azt is közölte, hogy már megkezdődött a hálózatfejlesztéshez kapcsolódó tervezési és engedélyeztetési folyamat az érintett településeken, és még idén elindul a kivitelezés is. A fejlesztés a Széchenyi Terv Plusz Program keretében valósul meg.

Az eredményeként kiépülő korszerű vezetékes hálózat lehetővé teszi a lakosság és a vállalkozások számára a modern infokommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ami javíthatja az állampolgárok életminőségét, növelheti a vállalkozások versenyképességét, és támogathatja a közszolgáltatások digitalizációját és hatékonyabb működését. Mindez hosszú távon erősítheti a vidéki térségek megtartó erejét és versenyképességét is.

