Felrajzolják Magyarország új térképét: kijelölik a veszélyzónákat, mindent előszednek a fiókból – Budapest is a listán, ezerévente fordulhat elő ilyen

Az Európai Unió árvízi irányelvének hazai végrehajtásán dolgozik az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az 1,5 milliárd forintos költségvetésű projekt célja az árvízkockázatok egységes értékelése és kezelése. A munka vissza nem térítendő Kehop-támogatással folyik, a pénz forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai költségvetés. A projekt egésze a tervek szerint 2028 tavaszán fejeződik be.

Három pilléren nyugszik a munka

A projekt első pillére, az előzetes árvízkockázat-értékelés (APSFR), ez már elkészült. Ez a dokumentum határozza meg a potenciálisan veszélyeztetett területeket és illetékes hatóságokat. Határidőre megrajzolták a második pillért jelentő árvízveszély- és árvízkockázati térképeket (FHRM) is. Ezek még nem nyilvánosak, de az OVF közleménye szerint nemsokára ezek is elérhetővé válnak. A harmadik pillért képviselő árvízkockázat-kezelési tervek (FRMP) 2027. december 22-re állnak össze. Hamarosan indulnak a társadalmi konzultációk, és megjelenik a második országjelentés – ígéri az OVF.

Magyarország kiemelten ki van téve az árvíznek

Az előzetes értékelés a potenciálisan jelentős kockázatú területekkel (APSFR) foglalkozik, mert nincs különbség ezek és a szignifikáns árvízkockázatúak között. Így a 0,1 százalékos veszély térképe tekinthető a szignifikáns árvízveszélyének is. Emiatt viszont a potenciálisan veszélyes területek kijelölésekor nem vették figyelembe az emberi életet, a környezetet, a kulturális örökségeket és a gazdasági tevékenységeket.

Az unió árvízi irányelve előírja az érintett országok együttműködését az árvízi kockázat kezelése terén. Magyarországon alapvető fontosságúak a vízgyűjtő szintű együttműködések hazánk kitettsége miatt és a Duna-régión belüli, központi elhelyezkedése miatt. A nemzetközi feladatnak tekintendő tervezési egységek között

• 6 ártéri öblözet,
• 5 belvízvédelmi szakasz
• 6 kisvízfolyás

szerepel.

Budapesti területekkel egészült ki a kockázati térkép

Az árvízkockázat-csökkentő intézkedések kapcsán az OVF hangsúlyozza, hogy azok révén alapvetően csak az elöntési valószínűség csökken, vagy a kockázat mérséklődik, de a tervezési terület nem lesz kisebb. Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal által védett (mentesített) ártéri öblözetek azon része került be a potenciálisan veszélyeztetett területek közé, amelyeket a második árvízkockázat-kezelési ciklusban történt számítás alapján ezerévenként előforduló árvíz várhatóan elönt. A jelentésben továbbra is nyolc APSFR-terület szerepel, de a rajtuk lévő 130, mentesített ártéri öblözet elöntését az OVF kiegészítette a Budapesten belterületén lévő veszélyeztetett területekkel. Így az APSFR-ek összesített területe 20143,7 négyzetkilométerre nőtt.

Az érintett kisvízfolyásokat a helyi vízügyi igazgatóságok jelölték ki. Mivel veszélyeztetett terület csak ott található, ahol elöntés is feltételezhető, a kisvízfolyások vízgyűjtőjének felső része általában nem érintett. A jelentésben továbbra is hét APSFR-területen 118 kisvízfolyás szerepel, ezek összesített hossza 3367 kilométer.

A bő egy éve készült előzetes kockázatfelmérés 2010-ig visszamenőleg sorol fel kiemelt súlyosságú hidrometeorológiai helyzeteket, azok kezelését, és ismerteti az intézkedések tapasztalatait. Ezek a következők voltak:

• 2020. október: árvíz a Hernádon, Bódván és Sajón  
• 2023. augusztus: árvíz a Rábán, Murán, Sajón és Dráván  
• 2023. december: árvíz a Dunán  
• 2024. június: árvíz a Dunán és a Rábán  
• 2024. szeptember: árvíz a Dunán és a Lajtán  

Régi dokumentumok és egy új stratégiai is segítenek 

A jelentés kiemeli, hogy Magyarország területén domborzati, vízrajzi adottságaiból adódóan rendkívül sok olyan árvíz történt, amelyekről történelmi feljegyzés vagy jelentés készült. Ezen események nagy száma miatt az OFV jelentősnek minősítette az elmúlt ötven év árvizei közül azokat, amelyek a víz keretirányelv (VKI) által meghatározott részvízgyűjtők szempontjából a teljes részvízgyűjtőre jelentős hatással voltak az emberi egészségre (halálesetet, életveszélyt okozott, veszélyeztette az egészségügyi ellátás biztosítását, esetleges fertőzés veszéllyel járt), a környezetre, veszélyeztetett vagy károsított kulturális örökséget, hátráltatta a gazdasági tevékenységet, vagy gazdasági kárt okoztak.  

Hangsúlyozza, hogy az árvízvédelmi infrastruktúra esetében az intézkedéseknek van maradó kockázatuk, ami származhat például a töltések meghibásodásából. 

Az elöntésnek kitett értékek persze időben változnak.

Felhívta a figyelmet a stratégia a villámárvizek kialakulásának veszélyére: az ország szinte valamennyi dombvidéke közepesen veszélyeztetett ebből a szempontból. Összefüggő, az átlagosnál fokozottabban veszélyeztetett térségnek minősülnek a Mecsek, a Keszthelyi-hegység, a Bakony, a Cserhát, a Cserehát, valamint a Bükköt és Mátrát övező hegylábi területek.

Készülhetünk a mediterrán klímára

Európai és hazai modellkutatások alapján Magyarországon az éghajlatváltozás hatására módosulhat a rendelkezésre álló vizek mennyisége és minősége is. A legfrissebb vizsgálatok szerint Magyarország klímája valószínűleg mediterrán irányba fog eltolódni

• magasabb átlaghőmérséklettel,
• kevesebb nyári csapadékkal,
• nagyobb potenciális párolgással,
• ennek nyomán kisebb átlagos felszíni lefolyással
• és felszín alatti vizeket tápláló beszivárgással,

Emellett gyakoribb és intenzívebb lehet a szélsőséges időjárás, ami időszakosan rendkívül nagy felszíni lefolyással (árvízzel és belvízzel) jár.

A vízkészletet a bejövő (lehullott csapadék, felszíni befolyás, felszín alatti beáramlás) és a kimenő vízmennyiségek (területi párolgás, felszíni kifolyás, talajvíz kiáramlás) különbsége határozza meg. E különbség a vizsgálatok szerint csökken. Az éghajlatváltozás jelentősen hat a vizeinkre, és súlyosbítja a nem éghajlati eredetű kedvezőtlen hatásokat. Azonban, mint olvasható: a fejlett kutatási módszerek ellenére számos bizonytalansággal kell szembesülnünk. Ilyenek az

• eltérő, egymásnak ellentmondó éghajlati forgatókönyvek,
• a hidrológiai modellek bizonytalansága,
• a nem éghajlati hatások korlátozott figyelembevétele,
• a modellek igazolásának korlátozott lehetőségei,
• a modelleredmények ellentmondásai,
• a hazai hatásvizsgálatok alacsony száma.

Az előrejelzések bizonytalansága elsősorban a hatások mértékében és területi megjelenésében van.