Tanyába forgatja pénzét, aki fialtatni szeretné

Szolnok megyében és általában a Duna és a Tisza közötti országrészen nem olyan jelentős a nagyvárosokba áramlás, mint a Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és a fővárosi agglomerációban. A nagyobb települések közvetlen körzetében azonban fokozatosan magukra találó gyűrűk épültek ki, s ez jótékonyan hat a lakóingatlanok piacára.

A rendelkezésre álló nagyon kevés készpénzt, illetve a befektetni való milliókat manapság nem feltétlenül a városokban költik el, illetve kis lakásukat nem ott cserélik el azok, akik szerényebb lakásmegoldást keresnek, vagy fialtatni akarják megtakarított pénzüket. Viszonylag új vadászterületnek számítanak a több ezer négyzetméteres földterülettel bíró tanyák vagy önálló parasztházak.

Sok olyan család vagy egyedülálló ember ugrott rá, akik mást egyszerűen nem tudnak megfizetni, és inkább feladják a magas rezsidíjat követelő tégla- vagy panellakásokat. Egy 60-70 négyzetméteres épülethez és a körülötte lévő néhány száz négyzetméteres területhez már 1-2 millió forintért hozzá lehet jutni. Ezek azonban kisebbségben lesznek hosszú távon.

A más térségekből, sőt külföldről áttelepülő, fizetőképes kereslettel bíró embereké lehet a fő szerep. Ezeknek egy része nyaralónak szeretné megvenni a tanyákat - mondta Fábián Tibor, az Átrium Ingatlan Iroda tulajdonosa. A felújított, színvonalasan berendezett, nádtetős, úszómedencés tanyákat már most 8-10 millió forintért lehet megvásárolni, az újabbakat pedig 13-15 millióért.

Az áttelepülők egy másik része ugyanakkor hosszabb távon szeretne ott lakni, gazdálkodni, akár végleg ott letelepedni, s ehhez több feltételt is támaszt. A legfontosabb, hogy feltétlenül nagyon távol legyen a szomszéd, mert csak így biztosított a szabad elvonulás és a szabad gazdálkodás. Azt is megkérdezik, hogy milyen messze van a legközelebbi bolt, benzinkút és gyógyszertár, de egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy kültelki vagy belterületi ingatlanról van-e szó - ecsetelte tapasztalatait a forgalmazó.

Több szakértő megjegyezte, hogy igen erős fejlődésen megy keresztül a Szolnoktól északra található Tisza-szakasz, s különösen a Tisza-tó környéke. Egyik-másik lakóparkban már budapesti árak vannak, és a használt lakások, nyaralók ára is 10-30 százalékkal emelkedett az elmúlt egy-két évben. Egy felújítandó parasztházért ott már 2,5 millió forintot is ki kell fizetni. Abádszalókon egy-egy, néhány évvel ezelőtt épített, 100 négyzetméter körüli házért pedig 15-18 milliót kérnek. A nagyon rossz állapotú családi házakat viszont 8-15 mil-lióért megvásárolhatják. Poroszlón a 45-50 négyzetméteres üdülők ára 6-10 millió forint között mozog, s ez enyhe emelkedés az ezredforduló áraihoz képest.

Szolnokon keresleti piac alakult ki a lakásoknál - vázolta a helyzetet Gábris Szabolcs, a Kvalitás Ingatlan Iroda vezetője. Becslése szerint a forgalom felét a befektetési célú vásárlások teszik ki ezekben a hónapokban, és ez még inkább így lesz a következő néhány hónapban. Tapasztalata szerint sorházakra is lenne igény, de nem építenek, mert alig van telek. A piac a társasházak felé mozdult el. A telkeket maximálisan beépítik, a zöld területeket sokszor a garázsok tetején alakítják ki. A legértékesebbek a saroktelkek, ám ilyenekből csak a külső körzetekben van néhány tucat.

A megye néhány nagyvárosában, a belvárosban egy 90-100 négyzetméteres, két-három évtizede épített úgynevezett kockaház - állapottól függően - 15-20 millió forintba kerül, de nem nagyon kapkodnak értük. Ugyanilyen adottságokkal ugyanis például Szolnok Szabadszőlős nevű körzetében (ez még nem a városhatár) 10 millióért is vásárolható családi ház. Onnan viszonylag jó közlekedéssel bejuthatnak a központba, ám mégis távolinak vélik sokan, egyelőre megmagyarázhatatlan, miért.

A könnyebb hitelfeltételek jelentősen serkentették a befektetőket, ösztönzőleg hatottak a lakáspiac egészére - fűzte hozzá a szakértő. Szerinte mind többször fordul elő, hogy a kis lakással és némi készpénzzel bíró, fiatalabb vagy középkorú magyar házaspárok a lehető legnagyobb összegű és sokszor támogatott kölcsönt veszik fel. Az így megvásárolt második lakás bérleti díjából pedig könnyen visszafizetik a hitelt, s még marad is, miközben nem kell megválni jelenlegi lakásuktól.

Gábris Szabolcs fékezőerőnek nevezte a hatalmas illetékeket. A nagy értékű, nagyobb alapterületű lakások, házak tulajdonosai nem tudják eladni ingatlanjaikat, mert a vevő nem hajlandó megfizetni a rendkívül magas díjat. Jelenleg egy tíz évvel ezelőtt megállapított érték után kell fizetni az illetéket: 4 millió forintig kettő, a fölött hat százalékot. Ezt a határt legalább 14 millió forintra kellene fölemelni, csakhogy akkor jelentős adóbevételtől esne el az állam - érvelt az irodavezető.