Kiszemelték a városszéli telkeket Somogyban
Rendkívül nehéz manapság eladni a 100-120 négyzetméteres belvárosi lakásokat, és ugyanez a gond a nagy villákkal, illetve az önálló, de nagyméretű családi házakkal is - mondta lapunknak Rongáné Vígi Zsuzsanna, a Kapos Bróker Kft. ingatlanszakértője. Beszámolója szerint a piac két végletéhez tartozó ingatlanokra legfeljebb 2-3 év múlva lesz fizetőképes kereslet, ám ha valakinek sürgősebben kell a pénz, jobb, ha 20-30 százalékkal is enged az általa meghatározott - és sokszor a valóságtól elrugaszkodott - árból.
A szakértő megerősítette más közvetítő tapasztalatát, miszerint Somogy megyében az elmúlt hat-nyolc hónapban szinte alig-alig kötöttek olyan szerződést, amelyben külföldi magánszemély lett volna az eladó vagy a vásárló. A németek, hollandok, osztrákok már hat-hét évvel ezelőtt megvásárolták a nekik tetsző parasztházakat vagy egyszerűbb családi házakat, ezért aztán új hullámra nem nagyon lehet számítani.
Sinka József, a Sevax Rt. ingatlanforgalmi igazgatója hozzáfűzte: azok, akik annak idején befektetési céllal vásároltak ingatlant a megyében, főleg a belső körzetekben, most súlyos gondban vannak, ha szeretnének túladni rajtuk. Évekkel ezelőtt 2-3 millió forintért jutottak hozzá a sokszor romos házakhoz, viskókhoz, amiket vagy leromboltak és teljesen új, korszerű épületet húztak fel helyükre, vagy ha a falak és a tető ép volt, akkor úgy átalakították belül, hogy az eredeti tulajdonos biztosan nem ismerne rájuk. A felújításra átlagosan 8-10 millió forintot költöttek, s természetesen most szeretnék ezt visszakapni. A piac azonban ezen költségeknek csupán töredékét ismeri el.
A Sevax információi szerint elég sok mostanában az új építkezés a Balaton déli partján, illetve a part 4-6 kilométeres körzetében. Zömmel azokról van szó, akiknek nem feltétlenül kifogástalan állapotú, esetleg düledező kis házzal rendelkező üdülője van. Ezeket lebontják, majd a beépítetlen területté nyilvánítás miatt hozzájuthatnak a különböző állami támogatásokhoz és hitelekhez, s így húzzák fel a korszerű családi házat, aminek 8-10-szer akkora az értéke, mint az egykori romos épületnek.
A hetvenes években tömegesen megjelent, kőből, téglából, betonból épült nyaralók gyakorlatilag forgalomképtelenek, legalábbis azon az áron, amiért el szeretnék adni a tulajdonosok. Itt is igaz, hogy csak jelentős árengedménnyel lehet labdába rúgni, és a tranzakciós idő sem a legrövidebb manapság - fejtette ki a szakértő.
Kaposváron is érezhető a telekhiány, akárcsak Siófokon - vázolta a helyzetet Boldizsár Edit, a nevét viselő bt. ügyvezetője, akinek az irodája a somogyi megyeszékhely belvárosában található, s ily módon azonnal látja, ha felkerül az eladó tábla egy régi, romosabb épületre. Éppen ezeket szokták ugyanis lebontani, és helyükre egy 8-20 lakásos társasházat húznak fel. A belvárosi polgári lakásokat mostanában nehéz értékesíteni. Méretüknél fogva (110-150 m2), illetve főleg az árukat tekintve. Manapság ugyanis nem adnak 140-150 ezer forintot négyzetméterenként egy olyan otthonért, amire általában további 60-90 ezer forintot kell költeni négyzetméterenként. Ugyanez a helyzet Taszáron is, bár ott sokkal kevesebb az alkalmas ingatlan. Szó volt róla, hogy lesz egy lakópark is, főleg az ottani NATO-tisztek elhelyezésére, de életképtelennek bizonyult az ötlet. Újjáélesztésére akkor kerülhet sor, ha eldől, hogy valóban polgári repülőtér lesz-e a helyi légikikötőből.
A bt. vezetője szerint a visszatelepülők ugyan valóban kisebb lendülettel jönnek Somogyba, mint négy-öt éve, de aki mégis úgy dönt, hogy itt telepszik le, az most egyre bővülő kínálatból választhat. Főleg akkor, ha nem feltétlenül a túlzsúfolt tóparti sávban, hanem 10-20 kilométerre a Balatontól vesz házat vagy építési telket. Arra a kérdésre, hogy mit kezdjen az, akinek 20 millió forint befektetni való pénze van, a szakértő azt felelte: feltétlenül kültelket vagy belvárosi építési telket kell vásárolni. Ezek árát ugyanis nemcsak az tornássza fel, hogy szinte nincsenek ilyenek, hanem az is, hogy a város határán álló házakhoz tartozó, zömmel szántóföldi területekre előszeretettel vadásznak a kereskedőcégek. Ha sikerül elérni, hogy átminősítsék a jelenleg parlagnak is nevezhető földeket, akkor nyert ügye van a tulajdonosnak.
Több ingatlan-közvetítő is felhívta a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi központok által elfoglalt területekhez közel található ingatlanok tulajdonosai előszeretettel hirdetik lakásaikat, házaikat és telkeiket a központ nevének feltüntetésével, nyilván arra számítva, hogy ezzel magasabb árat kérhetnek a tényleges értéknél. Nem ritka azonban az sem - például Kaposvár esetében -, hogy a hirdetést meglátva a vevőjelöltek azért állnak el az üzlettől, mert túl nagy forgalomra számítanak a központ környékén, s ez szerintük leértékeli az ingatlant.
További érdekesség a megyében - bár ez nem egyedüli példa -, hogy egyre több zártkertben jelennek meg olyan családok tulajdonosként, akik egy kisebb panellakást cserélnek fel a jó levegőjű, bár jóval szerényebb komfortfokozatú vityillókra. Somogy megyében a nagyobb városok közelében lévő zártkerteket 2-5 millió forintért lehet megvásárolni. Éppen annyiért, mint egy harmincéves panellakást.
