Középpontban az adatminőség javítása

- Az elmúlt esztendő a Központi Statisztikai Hivatal életében a nagy adatgyűjtések (népszámlálás, mezőgazdasági összeírás) jegyében telt el. Most, hogy vége van ennek az időszaknak, milyen feladatok várnak a hivatalra?
- Valóban, a nagy összeírásokkal kapcsolatos feladatoknak szinte teljesen a végéhez értünk. Jelenleg a legfontosabb munkánk már nem ilyen kampányszerű, hiszen az európai uniós csatlakozással kapcsolatos statisztikai harmonizáció állandó, folyamatos elvárás. Tulajdonképpen itt sem olyan jellegű feladataink vannak, amelyek valamiféle felzárkózási kényszerből adódnak, inkább az uniós rendszer folyamatos fejlesztésével való lépéstartás a teendőnk. Az uniós statisztikai normák átvétele ugyanis már megtörtént.

- A többi csatlakozó országhoz képest hogy állunk a harmonizációs folyamatban?
- Büszkén mondhatom, hogy a harmonizációs folyamatban élenjárók voltunk. Elsőként, vagy az elsők között teljesítettünk minden elvárást, így összességében is ott vagyunk a 2-3 legjobban teljesítő ország között. De a feladatoknak itt nincs vége, hiszen - mint említettem - a folyamatos változás is állít elénk kihívásokat.

- Azért ez sem kicsi feladat, is-merve az uniós statisztika jelenlegi fejlettségi szintjét.
- Az integrációs szinten történő adatfeldolgozás igen nagy munka, ezért tapasztalhatunk helyenként hiányosságokat. Az eurózóna megalakulásával azonban az igények egyre nagyobbak, hiszen a közös monetáris irányításhoz nagyon fontos a gyors és pontos adatszolgáltatás. Az Európai Központi Bank részéről folyamatosan fogalmazódnak meg az elvárások, éppen ezért az uniós statisztikai rendszer napjainkban hatalmas átalakulásokon megy keresztül, folyamatosan fejlődik, hogy kielégítse a döntéshozók igényeit.

- Ez a KSH számára másfajta munkát jelent, mint a korábbi harmonizációs lépések?
- Annyiban mindenképpen, hogy korábban "külső előírásként" teljesítettük a ránk kirótt feladatokat, amelyek a csatlakozás miatt magas prioritásúak voltak, így például a költségvetés is közvetlen módon támogatta munkánkat. Most viszont már az uniós statisztikai rendszer folyamatos változásába - ha szavazati joggal nem is bírunk, de - aktív megfigyelői státusunk révén némi beleszólást kapunk. Ma már inkább partneri együttműködésként éljük meg a statisztikai rendszer fejlesztésére irányuló lépéseket.

- A KSH is befolyásolhatja az Eurostat további fejlődésének irányát?
- Erre nyilván teljes jogú tagként lesz lehetőségünk, de észrevételeinket elmondhatjuk, és csakúgy, mint a tagországok, mi is kérhetünk ideiglenes (részleges vagy teljes körű) felmentést, derogációt az új feladatok alól, ha úgy ítéljük meg, hogy a hazai statisztikai rendszer fejlesztése egyéb irányainak figyelembevétele, vagy erőforrásbeli problémák miatt később szeretnénk teljesíteni az elvárásokat.

- Más országok mennyire élnek ezzel a lehetőséggel?
- Változó, de hogy a motivációk különbözőségére utaljak, legutóbb az információs társadalomra vonatkozó legújabb adatgyűjtési elképzelések alól éppen a legfejlettebb statisztikai rendszerrel rendelkező országok (Finn-, Svédország, Dánia) kértek halasztást. Éppen ezért nagyon fontos feladat számunkra az is, hogy felmérjük saját erőnket, hogy tudjuk, milyen többletmunkát, milyen minőségben tudunk majd elvégezni.

- Lehet már sejteni, milyen területeken állunk gyengén?
- Magukban az európai uniós statisztikai normák átvételében nem kértünk derogációt, és mint mondtam, teljesítettük is azok átvételét. Tehát kizárólag a jövőben induló adatgyűjtésekről lehet szó, ezeket még nyilván nem látjuk. A költségvetési lehetőségek, a statisztikai igények, a feladat végrehajtásának haszna, illetve elmaradásának "költsége" kerül majd összevetésre, amikor dönteni fogunk. Hogy konkrét példát is mondjak teendőinkre: az EKB által kért 21 rövid távú konjunktúraindikátor között van a negyedéves GDP-növekedési adat is, melyet hamarosan az eddigi 60 napos határidő helyett 45 napon belül kell megjeleníteni. Ezt mi egy új, "gyorsbecslési" eljárással fogjuk előállítani.

- A többi indikátorral hogy állunk?
- A 21 jelzőszám közül - melyek például inflációs, munkapiaci, termelési adatokat tartalmaznak - 15-16-ot már most megfelelő határidőre tudunk teljesíteni. Bízom benne, hogy 2004-re, amikortól életbe lép ez a kötelezettség, már az összes mutatót határidőre "szállítani" tudunk.

- Említette, hogy a hazai statisztikai rendszer fejlesztésének egyéb irányai bizonyos esetekben nagyobb prioritást kaphatnak, mint az európai uniós statisztikai rendszerrel párhuzamos fejlődés.
- Amit a KSH szempontjából most nagyon fontosnak látok, az adatminőség javítása. Ez az adatszolgáltatás gyorsítását, illetve az adatok megbízhatóságának növelését jelenti. Addig kell mindezt végrehajtani, mielőtt a jelenlegi színvonal nem váltja ki felhasználóink elégedetlenségét. A nem megfelelő minőségű szolgáltatás a megszerzett hitelesség rovására menne.

- Mely területeken kell minőségi változásokon keresztülesni?
- A gazdaság-, illetve társadalomstatisztikában egyaránt látok tennivalókat. Az uniós csatlakozásra való felkészülés során folyamatosan újabb és újabb igényeket kellett kielégíteni, így sajnos minőségjavításra nem nagyon maradt energia. Erre figyelmeztet minket egyébként az előbb említett skandináv példa is: inkább kevesebb adatot szolgáltassunk, de azok időben rendelkezésre álljanak és megbízhatóak legyenek. Sokat segíthet céljainkban például, ha a számítógépes, internet alapú kérdőívkitöltés több területen elterjedtté válik. Az adatminőség javítását szolgálja az is, hogy a nemzeti számlák területén holland-magyar együttműködési projekt keretében a nemzetközi viszonylatban az egyik leginkább elismert holland módszertan átvételét is megvalósítjuk. Az úgynevezett forrás- és felhasználástáblák alkalmazásától például a GDP-növekedési adatok megbízhatóságának növekedését várjuk.

- A KSH számai által tükrözött gazdasági folyamatokhoz ön nyilván nem csupán mint elnök, hanem mint kutató közgazdász is viszonyul. Az utóbbi időben talán több olyan adat is napvilágot látott, amely önt is meglepte.
- Az egyik legnagyobb általános meglepetést keltő folyamat, a gazdaság lelassulása, illetve annak mértéke nem ért váratlanul. A GDP-növekedés visszaesését valamennyire természetes folyamatnak tekintem, amely összefügg a magyar gazdaság szerkezetével is. Már az ipari termelés 4-5 éven keresztüli szárnyalásának időszakában is látszott, hogy az akkori növekedési hajtóerők hoszszabb távú együttes jelenlétére nincs garancia. Rövid távon a 2003-as esztendőben nagyjából ugyanolyan bővülési ütemre számítok, mint amekkora tavaly volt.

- Sok szakértő egyszerűen a világgazdasági lassulásnak tudja be a gyengélkedést.
- A lassulásban nyilván komoly szerepet játszanak a jelenlegi külső, dekonjunkturális folyamatok is. Ugyanakkor úgy vélem, hogy jelen pillanatban a világgazdasági helyzet nagymértékű javulása mellett sem térne vissza a GDP növekedési üteme az 1997-2001 között megszokott szintre. Ehhez rá kell találnunk azokra a valóban versenyképes, jelentős hazai hozzáadott értékkel bíró ágazatokra, melyek új motorját adnák a gazdaságnak.

- Hasonló meglepetést keltő adat volt - még az év eleji piaci várakozásokhoz képest is - az első fél év áralakulása.
- Kutató közgazdászként én sem számítottam ennyire erős dezinflációs folyamatra. Annál is inkább, hiszen - bár a lassulásnak kétségtelenül van hűtő hatása - a belső kereslet dinamikája a választási ciklus logikájából adódóan igen magas. Ilyen reálkereset-kiáramlás mellett meglepő volt az infláció ennyire jelentős mérséklődése. Valószínű, hogy az is hozzájárult az áremelkedési ütem mérséklődéséhez, hogy a többletkereslet jelentős része nem fogyasztásként, hanem a lakásszektorban, beruházásként jelent meg. Ami az év második felére vonatkozó várakozásokat illeti, csatlakozom ahhoz az egységes vélekedéshez, hogy a második fél évben valamelyest gyorsul majd az éves drágulás mértéke.

- A statisztikai adatok fényében miként ítéli meg az uniós csatlakozás lehetőségeit és veszélyeit?
- Úgy vélem, nagy kihívás lesz az EU-csatlakozás, sok hazai vállalat jóval intenzívebb versenynek lesz kitéve a belépést követően, mint ahogy arra számítanak. Ez abból a szempontból figyelmeztető jel, hogy a külföldi tőkével működő magyarországi vállalatok sokkal nagyobb hatékonysággal termelnek, mint a hazai tulajdonban lévő társaik. Ugyanez a különbség kimutatható a hozzáadott érték és a működési eredmény tekintetében is. Az is kritikus kérdés, hogy vajon mennyire tudjuk azokat a forrásokat lehívni és hatékonyan felhasználni, melyek uniós transzferként érkezhetnek hazánkba.

- A KSH vezetése nyilván sok elfoglaltságot jelent. Jut-e még ideje más szakmai tevékenységekre?
- Kevés, hiszen elnökként nemzetközi elfoglaltságaim is vannak. Például 2002-től ENSZ statisztikai bizottságának elnöke vagyok, mely pozíciót másodszor, és így a szabályok szerint utoljára töltök be. A mandátumom 2004-ben jár le, addig ez a tisztség is sok elfoglaltsággal jár. De azért időnként kibújik belőlem a kutató. Alapvetően a magyar gazdaság rendszerváltás utáni időszakával foglalkozom, erről éppen a napokban jelent meg egy könyvem. Emellett - bár sajnos szűkre szabott időm miatt meglehetősen alacsony intenzitással - tanítok is: angol nyelven a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, illetve a PhD-képzésben a Pécsi Tudományegyetemen. Hosszabb távú terveim között szerepel egy haladó szintű makroökonómia-tankönyv megírása is, de erre valószínűleg már csak a hivatali időm lejárta után lesz időm.