Drágán hűsöl az idén Európa

Ausztriában is egyre népszerűbbek a klímaberendezések: míg eddig főként az autókba szereltek ilyen készülékeket, újabban egyre több lakást látnak el légkondicionálóval. Az osztrákok elsősorban a DeLonghi, a Ho-neywell, a Bosch/Siemens és a Saeco márkát részesítik előnyben. Az alsó kategóriákban 500-600 euró egy berendezés, a minőségiért egy-két ezret kell fizetni, de természetesen vannak ennél drágább készülékek is. A nagy keresletnek köszönhetően az osztrák kereskedők 30-40 százalékos bevételnövekedésről adnak számot, s ezt erősítik meg az Európai Unióból származó adatok is: 2002-ben az EU tagországaiban összesen 3,5 milliárd euró értékű klímaberendezést adtak el, s a tendencia egyértelműen növekvő.

Ugyanakkor energetikai szakmai körökben emlékeztetnek arra, hogy ami jó a gyártóknak és a kereskedőknek, az nem jó Európa energia-háztartásának. Egy nemrégiben elkészített uniós tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a tendencia folytatódik, akkor a szén-dioxid-kibocsátás - a növekvő áramigényekkel összefüggésben az erőművi teljesítmények bővülése miatt - 2020-ban az 1990. évihez képest a hússzorosára emelkedik. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy akkorra csupán a klímaberendezések működtetéséhez évente 44 ezer gigawattóra áramra lesz szükség, ami megközelíti Ausztria tavalyi teljes áramfogyasztását. Más szóval: 2020-ban Ausztria kétszázszor több áramot fog elhasználni a klímaberendezésekhez, mint jelenleg.

Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala, a klímaberendezések használata a növekvő áramfogyasztás miatt igénybe veszi a környezetet is. Ezért a vásárlóknak az uniós elképzelések szerint nemcsak az árat kell figyelembe venniük, ha klímát vesznek, hanem az energiafogyasztás nagyságát is. A klímaberendezések használatára vonatkozó uniós irányelv szerint 2003 januárjától minden berendezést az energiafelhasználást illetően osztályozni kell, s ezt jól láthatóan fel kell tüntetni a készülékeken is - a hűtőszekrényekhez hasonlóan.