Könnyezik, köhög és tüsszög a fél ország

Jócskán benne járunk a pollenszezon harmadik szakaszában, a parlagfű és az üröm miatt könynyezik a fél ország. A kegyetlen virágpor rontja meg a kellemes nyaralást, a délutáni, esti sétákat. A parlagfű az ország nagy részén elterjedt, erősen allergén, ezért allergológiai szempontból a legveszélyesebb hazai növényfaj. Egyetlen parlagfű képes 8 milliárd virágporszemet szétteríteni. A 20-150 centiméterre megnövő növényt korábban szerbfűnek nevezték, mivel először hazánk déli területein, Horvátország és Szerbia felől jelent meg.

A szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, majd súlyosabb esetben asztmát okozó pollen ellen legjobb a gyomirtás, ám a 2000-ben a növényvédelemről megalkotott törvény ellenére is sok a parlagon hagyott föld, a beépítetlen üdülőtelek, városi foghíjtelek, ahol burjánzik az igénytelen gyom. Szereti az utak szélét, megkeserítve ezzel a biciklizők életét.

Az allergiás folyamat kialakulásában az egyéni adottságon és az allergénen kívül szerepe van a környezeti tényezőknek is, például a légszennyezésnek. Nem véletlen, hogy a nagy forgalmú közlekedési útvonalak mellett több és súlyosabb az allergiás légúti beteg, mint a tiszta levegőjű környezetben.

Ha a pollenszezonban hirtelen kezdődő, megfázásnak indult tüneteket észlelünk magunkon, amelyek két hét alatt sem múlnak el, érdemes fül-orr-gégészhez fordulni. Ugyanis az allergián kívül a különböző gégészeti betegségek is hasonló tüneteket váltanak ki. Ezek tisztázása után - ha indokolt - elvégzik a bőrtesztet, amely során kiderül: allergiás betegség tüneteiről van-e szó.

A betegség tünetei a tüsszögés, a vizes, nyálkás orrfolyás, a nehéz orrlégzés. Gyakran szem-, torokviszketés kíséri az orrpanaszokat. Az allergiás náthához az alsó légutak fokozott ingerlékenysége társulhat, ennek legenyhébb jele a köhögés, legsúlyosabb megjelenése az asztma. A jelenségnek az a magyarázata, hogy az orr-, orrmelléküregek, garat, valamint a gége, légcső és az alsó légutak egységes szervrendszerként viselkednek, azonos elvek szerint épülnek fel és működnek. A tapasztalat azt mutatja, ha kezeljük az orr- és orrmelléküregeket, javul az alsó légutak betegsége is. Ez indokolja, hogy fokozott figyelmet fordítsunk az orr- és orrmelléküregek betegségeinek, így az allergiás náthának a kezelésére is.

Az allergiás náthát bőrpróbával lehet igazolni, amely egyszerű, gyorsan kivitelezhető vizsgálat. A kezelés szempontjából fontos az allergén kerülése, ám ez sokszor kivitelezhetetlen. Pedig fontos, hiszen ezzel csökkenthető a gyógyszeres terápia, és csökkenhet a betegség előrehaladása. Azért ami tőlünk függ, azt érdemes megtenni, például ne autózzunk nyitott ablakkal, ne szárítsuk a szabadban a ruhát, a magasabb pollensűrűség idején csukjuk be a lakás ablakát.

Az allergiás nátha kezelésére sok gyógyszer áll rendelkezésünkre. A választást a beteg tüneteinek súlyossága szabja meg, ám minden esetben orvossal kell konzultálni. Ha az allergiás megbetegedés csak egyetlen szervben okoz panaszt, például szemviszketés vagy tüsszögés lép fel, helyileg alkalmazható készítményeket, szemcseppet, orrspray-t javasolnak a doktorok. Ha több szervet betegít meg az allergén, gyógyszeres kezelést írnak elő.

Az antihisztamin az allergiás reakció során felszabaduló egyik legfontosabb vegyületcsoport: a hisztamin hatását (viszketést, tüsszögést, váladékozást) szünteti meg. A régebben alkalmazott úgynevezett első generációs antihisztamin-gyógyszerek jól mérsékelték a viszketést, tüsszögést, de a gátolt orrlégzést nem javították, és csak rövid ideig tartott a hatásuk. Alkalmazásukat korlátozta, hogy álmosságot okoztak, nemkívánatos mellékhatásuk volt, fokozták az étvágyat, a betegek híztak az antihisztamin szedése ideje alatt, szájszárazság és gyomor-bél panasz is kísérte a terápiát.

Az elmúlt évtizedben megjelentek a második generációs antihisztaminok, melyeknek a szokásos terápiás dózisban nem vagy csak alig van központi idegrendszeri hatása, nem okoznak szájszárazságot, étvágyfokozódást és gyomor-bél panaszokat. Hiányosságuk, hogy a gátolt orrlégzést érdemben nem javítják. Az újabb fejlesztésű antihisztaminok többirányú farmakológiai hatásuk révén a hagyományos antihisztaminoknál jobban kontrollálják az allergiás nátha tüneteit, már hatnak a gátolt orrlégzésre is. A lokális szteroidok több ponton gátolják az allergiás gyulladás kialakulását, csökkentik az allergiás nátha orrtünetét. Már nálunk is kaphatók a patikákban, bár tudni kell: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyelőre nem ad támogatást valamennyi árához.