Még mindig megéri bérbe adni a belvárosi lakást
A magyar és a külföldi befektetők egyre inkább a háború előtti, nagyobb belvárosi lakásokat keresik, amelyeket azután nyugati színvonalon újítanak fel és adnak bérbe. A Colliers International előrejelzése szerint a befektetők csak lassan reagálnak majd a 60-80 négyzetméteres lakások iránt mutatkozó egyre jelentősebb keresletre, ami vélhetően a 40-50 négyzetméteres lakások túlkínálatát eredményezi majd. Szakértők szerint várhatóan nő majd az érdeklődés a belvároshoz közeli, nagykörúti fejlesztések iránt, miután a városközpont lüktetése egyre inkább vonzza a magyar és a külföldi fiatalokat. Számos, eredetileg kereskedelmi célú fejlesztés magasabb hasznot hozhat lakóingatlanként.
Az első fél évben folytatódott az a tavalyi tendencia, miszerint nőtt azon fiatal külföldi egyetemisták, illetve magyarországi kiküldetésben dolgozó külföldiek és fiatal magyar szakemberek száma, akik egy, illetve két hálószobás budai vagy pesti belvárosi lakást keresnek. Ezek a bérlők rendszerint szórakozóhelyekhez éttermekhez, színházakhoz, valamint iskolájukhoz munkahe-
lyükhöz közeli lakás után kutatnak. A multinacionális cégek egyre több fiatal, elsősorban más kelet-európai országokból származó alsó- és középvezetőt, illetve pénzügyi gyakornokot küldenek Budapestre, s ez új felvevőréteg a bérlakásaikat kiadni szándékozók számára - tudtuk meg a Colliers International ingatlan-tanácsadótól.
A felső vezetésben dolgozó külföldiek száma évek óta nem változik; úgy tűnik, bizonyos pozíciókat az ő számukra tartanak fenn a vállalati struktúrában. A vezetők már nem váltják egymást olyan gyakran, mint korábban, és a költözésre általában nyáron kerül sor. A felső vezetők továbbra is az uszodával, nagy kerttel, illetve ha van gyerekük, tágas terekkel rendelkező villákat vagy a budai hegyekben épült társasházakban található panorámás, egyedi karakterrel bíró nagy lakásokat, illetve a kedvező elhelyezkedésű V. és VI. kerületi századfordulós épületekben található tágas, felújított lakásokat részesítik előnyben.
A kínálat 2001-hez képest nőtt, mivel a bérleti piacon megjelentek a helyi és külföldi befektetők által megvásárolt társasházak is. A számos színvonalas szolgáltatást kínáló épületekben található új lakások gyorsan elkeltek, természetesen a régebbi, 1960-1990-es években épült, esetenként lift nélküli biztonsági őrzést és földalatti parkolót nem biztosító épületek rovására. Ezekben a régi épületekben a lakásárak 10-30 százalékkal csökkentek, és az értékesítés jóval hosszabb időt vesz igénybe. Mivel az ilyen ingatlanok esetében nagyon kicsi a megtérülés, számos befektető döntött az eladás mellett, így tovább nőtt a túlkínálat.
A magyar és külföldi befektetők egyre inkább a nagyobb, háború előtti belvárosi lakásokat vásárolják, amelyeket nyugati színvonalon újítanak fel, majd bérbe adnak. Az egy- és kétszobás lakásokat általában teljesen vagy félig bútorozva adják bérbe, és a leendő bérlők széles kínálatból választhatnak. Budán kevés befektető épít új villákat azzal a céllal, hogy külföldi menedzsereknek adja ki, így az ilyen jellegű ingatlanok ára az elmúlt néhány évben nem változott. Több, nagyobb fejlesztő épített luxus kivitelezésű lakóparkot, kizárólag külföldi bérlők számára.
A Colliers előrejelzése szerint a fejlesztők csak lassan reagálnak majd a 60-80 m2-es lakások iránt jelentkező növekvő keresletre, amely várhatóan a 40-50 m2-es lakások túlkínálatát eredményezi. Várhatóan nő majd az érdeklődés a belvároshoz közeli, nagykörúti fejlesztések iránt, mivel a városközpont lüktetése és az általa kínált komfortok egyre inkább vonzzák a fiatal magyarokat és külföldieket, valamint a szülői házból kiköltöző, első önálló otthonukat megvásárló fiatalokat. Számos, eredetileg kereskedelmi fejlesztésre kijelölt projekt magasabb hasznot hozhat lakóingatlan formájában. A fejlesztők, európai fővárosok és az Egyesült Államok mintájára egyre gyakrabban alakítanak majd át régi, elavult kereskedelmi és ipari ingatlanokat lakóingatlanná.
