Tömeges perek a kalózok ellen?

Néhány ezerre tehető azon zenekedvelő internethasználóknak a száma, akiket mint illegális zenekalózokat eddig nyakon csípett az Amerikai Zeneipari Egyesülés (RIAA). A társaság polgári pereket indítana az érintettek ellen, jogi szakértők azonban megkérdőjelezik, hogy az akár 60 millió amerikait is tömörítő kalózcsapat ellen lehet-e majd eredményt elérni.

A RIAA nemrégiben kezdte meg minden eddiginél nagyobb szabású - sokak által vitatott - akcióját annak érdekében, hogy kinyomozza és beperelje azokat, akik nem engedélyezett zenei anyagokat töltöttek le az internetről.

Leah Pate csak egyike azoknak, akik a napokban kapták meg azt a listát, amely az ő nevét is tartalmazza a RIAA által eddig feldolgozott adatok alapján. A lány apja elmondta: Leah, akinek lemeztára több száz CD-re tehető, nem volt elég körültekintő és nem tudta, hogy a zeneletöltés illegális. A RIAA akciója mindenesetre eltávolította Leah-t és társait az internethasználattól is - véli apja.

A zeneipar számára mindenesetre elfogadhatatlan, hogy a CD-értékesítések terén hároméves törést okoz az illegális

zeneletöltés. A Pew Research Center által a múlt héten nyil-vánosságra hozott tanulmányból kiderül az is, hogy az internethasználók 67 százaléka nem foglalkozik azzal, hogy a zene törvény által védett volt-e vagy sem.

A zeneipart ugyanakkor nem kis mértékben sújtja az is, hogy az utóbbi három évben több mint kétszeresére nőtt az illegális CD-értékesítés. A zeneipar nemzetközi szervezete, az IFPI legfrissebb számításai szerint az illegális nemzetközi zeneüzlet 4,5 milliárd dollárra tehető, minden három CD közül az egyik hamisítvány. Az előző évben a teljes illegális zenepiac (a kazettaértékesítést is számítva) 7 százalékkal, 4,6 milliárd dollárra emelkedett.

A zenei hanghordozók másolása világszerte rendkívül szervezetten zajlik. Kalózparadicsomnak számít Brazília, Kína, Mexikó, Paraguay. Európában a legtöbb kalózterméket Lengyel-, Orosz- és Spanyolországban készítik. Az egyesített lista élén Kína áll, ahol az összes rögzített zenei terméknek több mint 90 százaléka hamis, s ez a kalóztermékek számára több mint 530 millió dolláros piacot jelent. Az IFPI jelentése szerint Magyarország nem tartozik a hamisításban leginkább érintett országok közé, nálunk 10-25 százalék körüli a hamisítványok aránya.