Új kiskereskedő cégek jöhetnek

A tanulmány 30 feltörekvő ország kiskereskedelmi piacát rangsorolja gazdasági és politikai kockázat, a piac telítettsége és a kiskereskedelem növekedésének a GDP növekedéséhez viszonyított aránya alapján (mindezek összevont mértékegysége a GRDI: globális kiskereskedelmi fejlődési index).

Az idei győztes a tavalyi negyedik helyezett Oroszország lett. Az igen kedvező megítélés oka: a becsült inflációs ráta 16 százalékra csökkent az öt évvel ezelőtti 84 százalékhoz képest, miközben az állam GDP-je évente 4-5 százalékkal nő. Ráadásul Oroszországnak van a legnagyobb élelmiszerpiaca, ahol lakosainak jó része akár jövedelme 80 százalékát is elkölti.

Mindezek tetejébe alig néhányan alkalmazzák a modern kiskereskedelmi gyakorlatot, és a külföldi versenytársak száma is elenyésző, különösen ha azt nézzük, hogy az országnak 13 olyan nagyvárosa van, ahol több mint 1 millió ember él. Miután a nyugati gazdaság továbbra sem talált magára, s emiatt a lakossági fogyasztás sem nő, a tőke keresi azokat a piacokat, ahol gyorsabb megtérülésre számíthat - mondta ezzel kapcsolatban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, rámutatva: egyes fejlődő országokban a világátlagnál erőteljesebb a gazdasági növekedés. Külön említésre méltó az orosz és a kínai piac, amely mögött konszolidálódó, feltörekvő gazdaság áll.

Magyarországon pedig az elmúlt két évben 10 százalék körül volt a kiskereskedelmi forgalom volumennövekedése. Hazánkban 1996-1997-ben gyorsult fel a külföldi kereskedelmi vállalatok expanziója, amikor a fogyasztás is jelentősen fellendült. A multinacionális cégek stratégiája ugyanakkor azt mutatja, nem egyes országokban, hanem egyenesen régiókban gondolkodva készítik hosszú távú terveiket.

Szlovákia megtartotta tavalyi második helyét, míg az egy évvel ezelőtti listavezető Kína visszacsúszott a harmadik pozícióba - ez utóbbi elsősorban annak az eredménye, hogy tavaly nyolc globális kiskereskedelmi cég lépett az ország piacára, növelve annak telítettségét. Magyarország egy helyet rontott a tavalyi rangsorhoz képest, így most a negyedik. A kelet-közép-európai országok mellett India, Törökország, Marokkó, Egyiptom, Vietnam és Tunézia is szerepel a javasolt piacok között.

A terjeszkedni vágyó kiskereskedelmi vállalatoknak azonban a "vonzónak" minősített országokban is szembe kell nézniük a helyi cégekkel, amelyek igyekeznek megszilárdítani pozíciójukat, még a külföldiek érkezése előtt. Ezt főleg felvásárlásokkal, valamint szövetségek létrehozásával szeretnék elérni.

Ez utóbbira volt példa három sanghaji központú kiskereskedelmi cég összefogása, melynek keretében létrehoztak egy holdingot, 8,4 milliárd dolláros bevétellel és 4000 üzlettel. Az AT Kearney szerint azonban az erőfeszítések ellenére sem lehet majd hosszú távon elriasztani a külföldi vállalatokat.

Még az ez idáig csak szűk területen mozgó egyesült államokbeli kiskereskedelmi láncok is megjelenhetnek az orosz és kelet-közép-európai piacokon, mivel saját hazájukban mostanra az éles verseny és az erősen korlátozott növekedési lehetőségek váltak meghatározóvá.